Hófúvás tombol, hideg jégcsap vág bele a hóba… Zendüljön fel mélyen bent, lelkünkben az Örömóda. Jön az este fénypontja, gyúlnak a karácsonyi fények, Nem baj emberek, hozzátok örömkönnyet, csak gyűljetek! Kimondott nemtelen szavak minket, meg nem csalnak? Énrám és ránk, inkább az őszinte tettek hatnak! Most, amikor hólapáttal öntözöd a kertedet. Add elő kérlek, nekünk […]
Szívek repeső öröme karácsony csodája, Aki most örül… nem lesz fájón üres magánya… Karácsony szelleme, fájó lelket is átjárja. Emberek, egész évben nyüzsögnek, jönnek és mennek, Ácsingóznak, szeretetért, a jóért könyörögnek… Halk csend, lopakodva segít túlélni a lelkeknek. Karácsonyi szeretet-cinkos mosoly feldereng ajkakon, A szél meg ajtót, kilincset ráz és bejönne az ablakon. Szobánkban csak […]
Boldog e az ember kinek mindene van? Boldog e az a kinek háza van? Boldog e az a kinek családja van? Boldog e az a kinek pénze van? S folytathatnám a sort, de nem teszem. Úgy gondolom, ezt mindenki tegye magába rendben. Hisz mindenki önmaga kovácsa, Én csak a szavaknak vagyok a gazdája. A […]
A szeretett Ünnepe Elérkezett az évnek a legszebb napja, mikor legjobban fáj a szívnek egy pontja. Sír a szív és a lélek kesereg, perig ma ragyog, a szerettet ünnepe. Már nem lehettek itt e napon, gyertyát gyújtva rátok gondolunk. Asztalon a díszes fenyő, mellette a kalács gőzölög. Együtt a család aprója nagyja, de ez az […]
Békés, meghitt karácsonyt! B oldogság legyen a szívekben, É v végén ünnepeljük együtt K risztus megszületését. É rezze a lelkünk ezt az örömet, S enki se feledkezzen erről meg! M egváltóként jött e földre, E leget tegyen az Úr kérésére. G ondokat magára vállalva, H itet adjon az embereknek. I ntő szavakra hallgatva, T […]
Morózus éjszaka torkán kizúdul, pelyhekben hull a kavargó fehérség, hideg szőkeséggel lámpatestre ül. Múló pillanat, porladó ledérség. Gyöngyszürkén csillog, pislákol a hajnal, vacogva szunyókál kert alján a táj, hamarosan vége ismét egy évnek, akolba terelve már a birkanyáj. Karácsony: ünnep közeleg. Fényekkel, illatokkal telve, csodára várván, …emberi gyarlóság sötét foltot ejt körülöttünk a világ boldogságán.
Dobd hátad mögé a zsákod, miben múltad cipeled! Ez éjszaka nem kell bánnod, hogy a holnap közeleg. Vidulj, kacagj, ropd a táncot, szakadjon el száz topán, hagyd el a tavalyi láncot, száguldj az újév lován! Ez éjszaka “lógj a szeren”! Vegyél csicsás kalapot, s újévben zsákodban legyen minden napon malacod!
Felépítesz, s majd elvesznek, plafonon táncol az ideged. Álmod kergetve reméled, de a sors újra és újra próbára tesz. És ismét felállva harcra készene állva, neki rohansz bizakodó vággyal. De ismét elveszted az álmodat. sok csalódás kudarc nyomja válladat. Újabb szikra újabb esélyt látva, neki rugaszkodsz bátran. Már érezve a siker szelét, de valamiért […]
A sors és az élet vívó csatában, elveszik a szeretet tisztasága. Ritka, mint a fehér holló hallani e szót, szeretlek tisztelek nagyon. Így az ünnep közeledtével, lobbanjon lángja a szívekben. A szeretet legyen mindenkinek ajándék e nap figyeljük egymásra legalább ma. Bármi csekélység legyen a fa alatt, az öröm a szeretet napja van . […]
Jő a behívó parancs, tollat ragadnak. róják a sorokat, egymásra alkotva. Hadmezőre küldik, fegyvert kezébe adva. De van ki már az úton, az erejét elhagyja. Hadbíró nézi, dönt felőle, valami hiányzik,valami nincs meg? Elveszett a helyesírás elveszett a rím nincsen néki olyan, mint a mi ide illik. Várják a hírt a háború zajába de […]
