Posted by
Posted in

Egy fa élete

Kívülről pompa, belülről magány. Elmúlt, vége, elmúlt… Hiányzik a nyár. Reszkető falevél lehullana az ágról, de nem tud elszakadni, fél a haláltól. Huncutul csavarint a hideg szél rajta, megadva magát lehull az avarba. Visszanéz a fára… Hiányzol! Súgja. S végleg megpihen a fa árnyékába’. Közben az öreg fa számolja az éveket… hányszor engedte útjára a […]

Posted by
Posted in

Tükör előtt

Tükör előtt Tükörben nézem arcom elmerengve, ahogy kicserzi azt a sors keze, s barázdák egyre mélyülő ütemben, mit is lehetne tenni ellene? Fáradt szememben ott a csillogás még, de fénye már a lét vizén törik, nem ég a tűz a szívemen belül rég, az álmaim varázsa nem röpít. Csak üldögélek én a délutánban, lehet, ki […]

Posted by
Posted in

Valami nem jó itt…

A kapcsolatok üresek, kihaltak, Nem tudhatod, kinek szavazhatsz bizalmat. Az emberek magányosak, kevés az igaz barát, De egyre több az árva és csonka család. A fiatalok céltalannak érzik az életet, Idegen országban töltenek el éveket. Vagy lehet, hogy sohasem jönnek haza, Ott lelnek otthonra, ahol máshogy mondják: „anya”. A nagymama az unokáját évente csak egyszer […]

Posted by
Posted in

Fekete március

Azon a márciusi éjjelen Jókedvem, huss, elszállt. Belém hasított élesen: Nem vagy már. Láttam, ahogy szenvedsz, És én nem tudtam segíteni. Hogy Neked már nem fáj: Hát, sovány vígasz. Erről nem volt ám szó, Anya! Hogy csakúgy itt hagysz… Azóta utálom a márciust, És ki nem állhatom a hetedikét. Elvitted a kacagást, Elvitted a nyarat. […]

Posted by
Posted in

Múlik

A percek szétgurulnak, semmi sem örök. Az évek múlnak- gyarapodnak, mint fában az időkörök. Minden nap mást hoz, egyik könnyeket, másik nevetést. Észre sem veszem, és már eltelt a fél életem. Körülöttem fakul minden: a fába vésett szerelmes betűk, a nap sugarai az égen, a karfán hagyott ruhák ránca, a padló kövén a minták. Sokasodnak […]

Posted by
Posted in

Rút akarnokok

Rút akarnokok Ott éltem én a völgyeken, hol boldogság honolt, nem hitt a bűnben senki sem, melegség, béke volt. Folyók vizét a hűs patak táplálta untalan, és benne gyors, kövér halak fürödtek boldogan. De túl idilli volt e kép, mert rút akarnokok hozták a perzselő igét, a tűzzsarátnokot. A háztetőn a félelem maró esője folyt, […]

Posted by
Posted in

Tornaóra

Edit Szabó : Tornaóra Sorakozó,tornaóra, had hallom az indulókat ! bal lábbal lépsz, követ a jobb, lassú léptek gyorsuljatok ! . Nem árthat meg egy kis futás, bemelegít a guggolás, lábizmaid erősödnek, majd a karok következnek. . Tornaóra szabad téren, felszabadul lélegzésed, mély levegő, a tisztaság érzése tüdődbe kiált! . Engedd magad szabadjára, mert téged […]

Posted by
Posted in

Árva pipacs

Te drága kis virág! Mit vétettél e világ ellen, hogy itt kell élned magányosan a poros útszélen? M’ért nem mész a társaidhoz a zöldellő mezőre? Ki tehette ezt veled, hogy ide lettél száműzve? Megmentelek, te kis árva, szeretlek majd örökre, vigyázok rád, hazaviszlek csodaszép kis kertembe. Boldogságot találsz nálam, sosem leszel egyedül, esténként a kis […]

Posted by

Versek 2021. – Az év költője 2021.

„Versek 2021.” antológia valamint „Az év költője 2021.” pályázat az Irodalmi Rádió pályázata lehetőség az Irodalmi Rádió 2021. évi összefoglaló verseskötetében való szereplésre, „Az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2021.” cím és díj elnyerlésére, felolvasóesten való szereplésre, az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez való csatlakozásra is. Tudnivalók: 1. A pályázat kiírója: Irodalmi Rádió 2. A pályázat kiírójának e-mail […]

Posted by
Posted in

Metamorfózis

(avagy szerelem korona idején) Már egészen belebolondultam, megrészegített a sok fordulat. Barázdák sora, ahogy körbe tekeregnek, szerelmi filtrum-masszává keveredve. Pillantásom rabul ejtette, megbabonázott testem remeg. A tű lassan a barázdákba vágva kereng – sebet ejt rajtuk, nézem, ahogy behegednek – véres nyomában vonásaid megelevenednek. Puhán ölelő zongoraszóba takarózol, minden pislantásod egy szívemen dobbanó dob. Hegedűk […]