Posted by
Posted in

A megcsillanó fényben hólé csörgedez “Rügybölcső Tavasz 2019” Antológia

        A megcsillanó fényben hólé csörgedez   A megcsillanó fényben hólé csörgedez, Víg patakként használva ki a vén ereszt, Tavasz jön a télbe, kiállt egy madár, Szép is, mikor virágba borulnak a fák.   Szorongatja, marja még hideg a tájat, De már itt a napsütés, így odébb állhat A tél, hangtalan, mint […]

Posted by
Posted in

Alvó virágszirmokat dédelget a szél ” Rügybölcső Tavasz 2019 ” Antológia

  Alvó virágszirmokat dédelget a szél   Alvó virágszirmokat dédelget a szél, Halvány fényeivel a reggel messze még, Öleli egy árnyék, épphogy csak megpihen, Fűszálon harmat csillog sóvár-irigyen,   Mert tudja, neki vége, felissza a fény, Amely a felhők közül mindig visszatér Kedves érintéssel, simogatva fákat, Növésre serkentve egy aprócska ágat,   Mely úgy táncol, […]

Posted by
Posted in

Fürtös fejét hajtja a kedves vállamra ” Szerelmemnek Bálint-napra” Antológia 2019

  Fürtös fejét hajtja a kedves vállamra   Fürtös fejét hajtja a kedves vállamra, Haja redőibe lágyan túr kezem, Mintha már réges-rég megesett volna közöttünk, némán, ez a vad szerelem.   Ösztönöm kapuja tágra nyitva áll, Megeshet még néhány hárító mozdulat, Most, az érzékek birodalma vár ránk, Ne szabadkozz, ez egy ősi bódulat.   Elbújhatsz […]

Posted by
Posted in

Tavasz, az alkonyban

A szerzőpáros, tankában gondolkozott… Halvány, almabor Színe van égnek… messzi! Pirulás múlik. Csend hullik, mint szép áldás, Meghitt most a rügyvárás. * Fönt a sok csillag, Vibráló fényt terít szét. Ég, mint kótyagos… Szerelemittas percben, Szívünkben mámor serken. * Este már ernyed, Táj, sötétségbe simul. Holdudvar nyílik… Vágy nyugszik, minden békés. Megfogant régi érzés… * […]

Posted by
Posted in

Ez akkor mi?

Szerelem, Nekem A hiányérzésem Jólesik léleknek, Hódolok eszményeknek. Csak szeressük egymást nővel… Önbizalmat növel. * Szeretni a nőt… Értéknövelőt. Szívem vágya, Életem állomása És a Lelkemnek a Simogató karbantartása… * Szerelem kéne, Ajándékozz véle… Ölelnélek, csókolnálak, Falhoz szorítanálak… Visszaölelnél, Csókolnál, Velem, vadult szerelmet játszhatnál. Vecsés, 2019. február 22. – Kustra Ferenc – romantikus Septolet csokorban

Posted by
Posted in

Amit szeretnék

Edit Szabó : Amit szeretnék Azt szeretem,minden reggel felkeljek, reggelivel az álmom ne felejtsem, ablak előtt nyíljanak a virágok, illatukkal enyhítsék a világot. Azt akarom, legyen kezemben munka, lustaságban nem élhetek naponta, otthonomat igyekszem rendbe tenni, továbbra sem állnak meg a kezeim. Azt kívánom minden egyes embernek, családjával éljen boldog életet, mindenségben naponta kell küzdeni, […]

Posted by
Posted in

Élted vagy leélted?

A szerzőpáros TANQ –ban, 10 szavasokban és apevában meditált… Most, eljött az idő Kérdezni a tetteimet. Vagy talán már, késő? Ideje számvetést tenni, Élni?! Kevés remény hinni. Ideje számvetést tenni, Létbe még szépet becsenni. * Leéltem életem, De, nem is éltem… végül is Nem leélni! Élni! Évek elszálltak felettem, Élet helyett… csak temettem. Sok év […]

Posted by
Posted in

A pipacs

A pipacs nem csak egy virág. Nem, a pipacs latin nő, bordó ruhában, Szeme fekete, bőre barna és hibátlan. Mert csak a virágban nem találni hibát.   A pipacs tűz, tűz és szenvedély, Láztól ég belülről, s vörös, mint a vér. A pipacs vad, nincstelen, és szabad, Nincs benne nemesség, se gőg, se gyilkos harag. […]

Posted by
Posted in

Ebugatta

Szorgalmatos gondját én életemnek senki nem viselé, Pediglen gondolám vala sorsom, mit kendtek irigyelé. Ebugatta! Ilyen a sors… tán kifényesítem a kardom, Mert lelkem még fényes, de… ez már öregségi akarnokom. Vecsés, 2001. december 31. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Elvesztem az arcom

Már én is igen unom, hogy a számon. Csak panasz szava tódul elő vádlón, De egyedül vívom dicstelen harcom, Közben szép lassan elvesztem az arcom. Hiába van hű, szamuráj szellemem, Ha azt alkalmazni nincs segedelmem. Pedig a hovatartozás nagy erő, Amit csak én tudok és miért nem ő? Mint egy Ronin kóborlok a semmibe És […]