Posted by
Posted in

Nyár van és hőség

A nap túlhaladt A delelőjén, csak süt. Mezőn, délibáb. * A tiszta égbolt, Végtelen napfény-tenger. Felhőzet nincsen. * A tiszta égbolt, Végtelen napfény-tenger. Felhőzet nincsen. * Szépség a kék ég, Felhő nem mutatkozik!. Égő napsugár! * Uralkodó lett A napfény, mind a tájon. Messzeség vibrál. * Naptűztől izzik A szomjazó, forró táj. Mint gyilkos katlan. […]

Posted by
Posted in

A tavasz üzenete

Senrjú variációk eredeti stílusban… cseresznyefával. Cseresznyefának Virága gyönyörűség. Életrejtek nyílt. * Cseresznyefának Virága gyönyörűség. Új élet elő. * Cseresznyefának Virága gyönyörűség. Az élethírnök. * A cseresznyefa Virág, maga a szépség. Jó idő hírnök. * A cseresznyefa Virág, maga a szépség. Kivirulás jő! * A cseresznyefa Virág, maga a szépség. Változás kora. Vecsés, 2014. május 21. […]

Posted by
Posted in

Bakancslista

Edit Szabó : Bakancslista / Akrosztichon / Bejárnám a Földnek minden nagy bokrát, A lábamon hordanám út bocskorát, Keresném a láthatatlan végtelent, Ahol szemem varázslatként megjelent, Nem lehet az, hogy elbújjon előlem, Csalfa szellők elfújják a felhőket, Sima égen napfény ragyog felettem, Látni enged,mindent amit szerettem, Ibolyakék íriszén tekintetem Soha még így bele nem feledkeztem, […]

Posted by
Posted in

Csendélet

Mély csendbe burkolva élem Színtelen életem. Hallgat a lelkem, hallgat a szám, Nem kell semmilyen fény nekem. Hosszúra nyúló árnyakkal Vászonra festem bánatom, Lebegő, homályos szavakkal Levelet küld a fájdalom. Üres kannámból inni kér A hervadni készülő virág, Odakinn zajlik az élet, Számomra szótlan a világ. Fekete varjúhad fölöttem Rekedt hangon károg, Lenn a járdán […]

Posted by
Posted in

Írok én szitáló esőben…

Írok én a szemetelő, szitáló esőben, Ücsörgök, a parki ernyő alatt kőszékemben Egyik kezemmel megfogva, bízok az ernyőben. Agyamból, szinte betűpermet hullik, Vágyam, hogy most írjak, biz’ el nem múlik! Írok én szitáló esőben és szitáló gondolatban, Le is írok mindent, őszintén, de nem álnok fondorlatban. Ma már rég nem lúdtollal írok, De golyósok, bizony […]

Posted by
Posted in

Teaház

Hajnali mámor Ében pillanat. Fekete csókja oldja az új ráncokat. Pörkölt áldás Forró akarat. Könnyű, bársony gőz alatt aranyhab szalad. A lángvirág Izzó holdvilág. Testéből tűz fakad, mely benned ég tovább. Olajos élvezet A telt aroma kacér bókja a nyelvnek. Egy antik csoda!

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kaum berührt…

Rózsa Iván: Kaum berührt… Im Wasser verbrannt, Im Feuer gekühlt… Ich stehe nicht wie gebannt: Nur durch Gott berührt… Budakalász, 02. 08. 2020

Posted by
Posted in

Néma kérdések

Hívó szemeid szemembe ívódnak, úgy érzem, a lelkemig behatolnak. Erős sóvárgásodra válaszra vársz, pedig ajkadon minden hangot lezársz.   Találgatom a gondolataidat, mely tekinteteid fényéből rám hat. Bemerészkedem a lélek létedbe, hogy ne legyen az óhaj eltemetve.   Szeretet fonala köztünk sugárzik, mint a tenger vize, nem úgy hullámzik. Meleg érzésekből lett megsodorva, a megfelelő […]

Posted by
Posted in

Pipacs a repcésben

Száguldunk a kikelet ölelésében, szemünk elvész a szántó felvételében. Napsárga repce magát itt illegeti, léte a boldogságot feljebb vezeti.   Tábla tenyerén itt-ott pipacs kandikál, piros sziromlevele messzire kiált. Felemelt fővel csodálva nézegeti, hogy a sárga tenger őt miként legyezi.   Az aranyló búzában lenne a helye, társa az égszínkék búzavirág lenne. Környezetében egyiket se […]

Posted by
Posted in

A tenger felé

Forrón tűz a nap a delelő égaljára, színpompában ragyog az éghajlat virága. Kelletteti magát az elgyengült szellőben, illatával csókolja a járókelőket.   Hívogatja a kép látványa a turistát, miközben hallgatja a hiteles krónikát. A falak színe beolvad a napsugárba, csak a tengerre nyílik ragyogó ruhája.   Imitt- amott a királykék büszkén legyőzte, ahol már a […]