Posted by
Posted in

Őszi erdőben

Elnyúlt az őszi napfény gyönyörködtető pompája. Élvezettel szívja minden percét a test magába. Vágyva vágyik a természetbe, hogy lelkét éltesse. Aranyló és mézszínű levelek légben lengenek. Nyugalmat varázsolnak a lélegzetnek csendesen. Egy-két jógagyakorlat tökéletesen megférjen, a meditáció segít a magányos ösvényen. A gondolat felfelé emelkedik az elmében. Tökélyre letisztul az érzés, a világ kitárul. Az […]

Posted by
Posted in

Merj boldog lenni

Ne hagyd elfutni az áhított boldogságot, kisírt szemű rohanó mennyországot. Fény áztatta bódító apró varázslatot, letűnt idők súgta bámulatos kábulatot. Csodáld meg azt a képet mit szeretsz, azt a gyöngédséget mit meg nem vetsz. Különítsd el szívedben nekik a helyet, meglásd még az ég is örömében nevet. Ünneplőbe öltöztesd fel lelkedet, hallgasd meg a füledbe […]

Posted by
Posted in

Csillagfénynél hajnalodik az ősz…

Látom, milyen csipásan ébred a hajnal, Ködben nem találkozik napsugarakkal. Nézem, de nem látom még közelről sem az ősz színeit, Nézném, de nem látom a lombok szín kavalkád részeit. Mára már ideérkezik az ősz süvöltve- üvöltő szele, Nincsen olyan vadállat, -hiszem én- minek ez lenne kedvence. Ez a szélvihar elsöpri majd a lustálkodó ködöt, Majd […]

Posted by
Posted in

Feszty-kórkép

Feszty körképébe belefeszülve festgelegt egy feszülettelen kor feszessége mindenkor, de mai korunk már feszület nélkül is fesztelenebb. Színház. Fejem körül két rétegben gyűlnek szagok s illatok, hajtól felfelé a másodnapos izzadt nyári áporodottság, alább a drága parfümös ápoltság. El nem fojtott tüsszentés remegteti meg a karzatot, ahol ülök, talán ha két sorral mögöttem vágott be […]

Posted by
Posted in

Lövegelés

Egykor precíz emberek Precíziós lövegekkel Lövegeltek bele Megsüvegelendő Öregek körmeneti Tömegébe. Manapság irgalmatlan Irgalmasrendit Irgalmaskodón Irgalmatlanságáért Mutatni tévén Trendi és rendi. Szemem forgatom. Biztos van változás, De a technika a rossz Helyre ült és elvetemült Kezekben egyszer csak Felénk lendült. S ma precíz emberek Ismét lövegelnek, Csak másképp, De tölténytáruk Ma sem értékek tára, De […]

Posted by
Posted in

Sok verssel tartozom

Sok verssel tartozom….   Álmatlanság, ha gyötör egy rímbe font emlék a gyönyör, most ép holdfényben fürdetem lelkem, gesztenye levelek hullnak – s a csendben ha szemem elé kezem tartom – ezüst fényükben dúdoló sanzon.   Még nem érthetem e suttogást, Le kell vetnem mi megszokás Félre tenni most az iszony köpenyét Tépni kell mindenét, […]

Posted by
Posted in

Őszidőben ázottak az utak…

(Anaforás, 3 soros zártükrös) Ül a felhők szélén és a lábait lóbálja az eső! Ül, de mi nem haragszunk rá, neki saját dolga az első… Ül a felhők szélén és a lábait lóbálja az eső! * (Haiku csokor) Nézem bámulva, Hogy az eső, hogy esik. Tócsába toccsan. * Fák színesednek, Körötte, minden szürke. Fönt, sötét […]

Posted by
Posted in

For sale – / kiárusítás/

Irodalmi Rádió Az év pedagógus költője versenyén díjazott lett For sale c. versem olvassátok! For SALE – kiárusítás Hé világ! Itt van egy alig használt élet, lelkemnek rongyai kinek, mennyit ér meg? Lehet, hogy szűk neked, talán kissé feszes, máshol meg- ha kínos- jobb ha félre teszed! Foltozd meg, varrd újra, te magad szabd át, […]

Posted by
Posted in

A természet víztükörben

Edit Szabó : A természet víztükörben . Folyóparti naplemente, visszatükröződik fénye, ága látszik minden fának, a víz parti csalitosnak. . Lebukó Nap visszaköszön, árnyas fényt ad, mint egy tükör, ég alján a fénye csillan, madárszárnyak sora villan. . Hazatérnek nyugovóra, az éjszaka bujdosója fészküket meg ne találja, életüknek ez a vágya. . Elpihen a folyó […]

Posted by
Posted in

Átölelem a természetet

Edit Szabó : Átölelem a természetet . Átölelem az életet, hálát adok természetnek, hulló levél nem a könnyem, boldogság az én örömem. . Fénylőn süt rám a Nap fénye, fürdőzöm a szépségébe, sárgás levél hull a fáról, vágyaimat én szolgálom. . Parknak szélén óriás fa, a leány a kezét nyújtja, fel az égi messzeségig, letérdelve […]