Posted by
Posted in

Ősi látomások

Poe hollója kopogtatja ablakom Engedem, hogy repítsen az álmokon Túl az árnyakon, át az időtlenségbe A csillagtalan, örök feketeségbe… Lovecraft szelleme suhan át a szobán Dermesztő hideg és csend marad nyomán Rothadó világok alaktalan lényei Letűnt koroknak elfeledett emlékei… Sötétben gomolygó, rémes álomképek Mámorítóan gyászos, végtelen évek Holt vidékek iszonytató ösvényein A halál misztériuma lehel […]

Posted by
Posted in

Mán’ nem ifjú tollnok vagyok…

Mán’ én öregszek, megettem a kenyerem javát, De öregségemben még jobban szeretem hazát. Írok is én érte, mindent, amit csak tudok, Én már nem megyek el, el sehova sem futok. Tollam is van nekem, golyós és töltőtoll is, Fiatalon az dukált, volt még tollszáram is. Ha én a tollam, marokba fogom és csak írok, Akkor […]

Posted by
Posted in

Advent halk nesze

Halk neszezés idáig el is hallik, Közeledő gyertyafény körbe nyaklik. Jő a szeretet, terjesztése reményével, Jő a szeretet, kiosztása reményében. Ez, bíz még csak az első gyertya, De hosszú advent időszaka… Lesz még itt kis gyertya több is, Lesz itt még melegség több is… Messze még a január hatodika, Bízzunk, szeretet addig uralkoda. Vecsés, 2021. […]

Posted by
Posted in

Advent megérkezik… 1.

Az első gyertya… Igen ez is eljött, advent első vasárnapja Már elő is került a múlt évi koszorúja… Igen ez is eljött, advent első vasárnapja. Szívünkben fellobbant a csodavárás fénye, Ezzel elébe is mentünk… a várt ünnep elébe. Hét nap és már az első gyertya gyújtás vagyon, Lila lesz az, mi melegfényű, nem marad parlagon. […]

Posted by
Posted in

Advent a küszöbön

Manapság elég sötétek a napjaink, Manapság ledöntenék a mi falaink… Manapság elég sötétek a napjaink. A falainkban van bőviben szeretet, Ebből kell nekünk, kapjunk így hát eleget…. A falainkban van bőviben szeretet. Nyakunkon az advent együtt és mindannyian várjuk, A szeretet terjedjen, ez tőle mind el is várjuk… Nyakunkon az advent mindannyian várjuk. Közben lassan […]

Posted by
Posted in

Őrangyal

Csodás béke és csendes nyugalom árad szét mindenhol. Széttárt karokkal repülök. Olyan közel van a Hold! Élénkzöld fű, égszínkék ég, fények, fények mindenhol. Varázslatos, bódító illatok. Fák, bokrok, csodaszép virágok. Olyan boldog vagyok! Régóta repülök, de mégsem tudom, hová is tartok. Elvezet egy furcsa hang, olyan csiripelésféle, mintha ez a hang mágnesként húzna-vezetne. Sietek, követem, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Bűn és bűnhődés

Rózsa Iván: Bűn és bűnhődés Álmomban néha a pokolban járok; Poklok poklára alászállok: Hogy megmentsem a Sátántól a világot. Utamon hűséges kísérőm Lilla; Rég halott, szürke házi cica: Örök béke áldott poraira! Ez nem a Nibelungok földje, ez az alvilág; Ördög ördög hátán, amerre szem ellát: De minket egyikük sem bánt… Ők csak a rossz […]

Posted by
Posted in

Éjszaka

éjszaka van, csend honol gyertya pislákol az asztalon üres papírra mered a félhomály sárgás árny táncol végig a szobán minden alszik, hihetném ébren álmodó csupán elmém ódon betűket ír kezemben a toll vérrel színezi be ujjam a lapot túl a kopott ablaküvegen viharos novemberi éj dereng felragyog a halál sötét csillaga ősi energiák örvénylő káosza […]

Posted by
Posted in

Megkönnyebbülve

  Keblemről kövek hullanak. Széles sikollyal elűzöm a magányt. Régvolt anyám kulcsba font kezekkel érinti homlokomat. Áldását adja rám.

Posted by
Posted in

Hiányzol

  Hiányzol, mint ételnek az ízesítő só, mint könyveknek a szépen leírt szó, mint fénylő csillagok a végtelen égnek, mint tarka virágok a zöldellő rétnek, annyira hiányzol.   Hiányzol, mint bánatra az örömhozó jó hír, mint  betegnek az erősítő gyógyír, mint Földnek a Nap, a létet éltető, mint a frissen szívott, finom  levegő, annyira hiányzol. […]