De nagyon szeretem Miranda! Isteni, ha ölel a karja. Mikor közelben van, A bűvkörömben van? Szívemnek kedves! Lelkem vágyja… Igen, tudom, én Önt imádom! Jöjjön sűrűbben, arra vágyom. Kérem, fogja kezem! Igencsak kedvelem. Rég nem volt, pótolja hiányom… * Öröm, hogy ismerem, Miranda! Mindig legyen itt, szívem vágya… Társaságában jó! Lelkem ujjong, hahó… Közelsége lelkem […]
“szárnyam nincsen, mégis szállok, vágyam sincsen , mégis vágyok szelíd szépre, igaz szóra, ember szíve szülte jóra; ” (Szirmay Endre: Át a réven) most a vágy hintalován utazom előre hátra de nem megy sehova csak ringat ringat mint a tudatom mely álmokat sző és vet a papírra ez csörgősipkás tétova élet őrült kavalkád udvari bolond […]
“Magad mértéke: békítő alázat a valamettől valameddig út beporoz minden fehér csigaházat…” (Szirmay Endre: Maroknyi sors) vállalnom kell és vállalom magam akkor is ha nem jutnak fel az égig s talán kik olvassák sem értik mit papírra vet olykor a szavam utam ez és nincs innen kibúvó nem vagyok jó talán nem is leszek kik […]
Edit Szabó : Szerelmesem Csókod kérem én angyalom, te vagy az én kicsi párom, szerelmes az ég a tóba, merüljünk el édes csókban. Langyos vízben édelegve, két szemedbe felejtkezve, simul testünk úgy egymáshoz, mint az élet a világhoz. Arcodon a mosoly ragyog, boldogságod visszakapod, szerelmes a föld az égbe, én pedig a két szemedbe. Ruhád […]
Szerelmetes Eugénia! Vágyam veled a testek harca. Ölel és simogat, Puszilva csókolgat… Én és a testem burjánzása. Mond kedves, hol lennél, lent vagy fent? Kérlek, ne csináld; ötlettelent. Vágyadnak tartalma, Testednek hatalma. Nem adom elő élettelent. Eugénia! Lepedőre! Ezt nehogy kihagyd, ne légy dőre. Vesd alám magadat, Kapard csak falakat… Élveztetlek majd; nyakra-főre. Vecsés, 2018. […]
Gyötrő kínok után porba ejtett tervek. Hiába való tettek romba dőlt álmok. A remény didereg, nem akarja feladni, pedig döngetnek nála, alig bírja tartani. Újra neki lendül, beleütközik a falba. Sötét orkán tombol, mégis küzd kitartva. De még így is semmi. Eredménytelen a harc. Csak a hit ad erőt örökké így élni.
Fröcsög a gondolat, kapkod ide-oda. Nem érzi a csodát, látszólag otromba. Fáj az, mit eddig a lététől elvártak. Nem látják az okát a bús vánszorgásnak. Ha pír keletkezik saját kedves bőrön, azonnal elszalad. Mi lesz a szín alatt? Érdes a hangulat, kevés a levegő. Nem csak önsajnálat a fénytelen jövő. A […]
Mondják: „Ha egy ajtó becsukódik, nyílik helyette egy másik!” Mondanák, ha nem nyílik, akkor nyisd ki te! De az új nem a régi! Nincs bejáratva! Csikorog, ha tolják nincs megolajozva. Meg-megakad, nem akar tárulni. A résen nem lehet átjutni. Erővel lehet csak ráhatni, de a test belefárad, alig bír már küzdeni. Mögötte sötét van, az […]
Hétköznapi pszichológia… Az öregség, méltatlanul kiszolgáltatottá, magányossá tesz, Akár boldog családban élsz, vagy akár uralkodó vagy. A törődés, a kedvesség, a jó partneri viszony is hiány lesz S Az igazi, kínlódó öregségben… élet-leírt vagy. Ha már szellemi partnered sincs élet, leépülők közé áttesz. Vecsés, 2017. június 26. – Kustra Ferenc
Szerelem Hallgasd a szív dalát A könnyek sikolyát Hallgasd a szív dalát Nézd a lelkek vad táncát Fakó kabáttal körülfon Múlt és jelen Az élő és az élettelen Dúdold a szív dalát A csókok ritmusát Énekeld a szív dalát Ha megérted textusát Ölelj, csókolj, szeress Üvölts, ha fáj! Erdőkertes, 2019. február 13.
