Rózsa Iván: Tél Fagyott földön ványadt varjú magvat keresgél. Nem buta, ő is tudja, beköszöntött végleg a tél. A hideg napokat túl akarja élni, új tavaszt remél. Alszik a természet, a hótakaró alatt csak falat kenyér. Elég lesz pár szem morzsa; egy madár ebből is megél. Barátja Assisiből, anno emberektől is ily szerénységet kért. Nem […]
Edit Szabó : Siess Rudi . Bejárta a fél világot, fehér szakáll vígan szállott, hű pajtása, szép szarvasa repítette házról házra. . Minden gyerek ablakában ki lett téve kis csizmája, ajándékot nékik vitte, legyen öröm mindenkinek. . Pihenőt tart havas tájon, Mikulás apó szól fájón, siess Rudi, hű barátom sok gyerkőc vár ajándékot. . Repülj […]
Tél Hó bele-,bumm-bele, orrod pirosán kivirul Tél szele csípi az arcod, mosolyod kipirul Szán nyomain suhanó por hava fellege kél Lábam alatt ropogón porzik, a pelyhe zenél Fagynak a tél, violát rajzol a jég üvegén Rügy didereg ma, havas fának az ága hegyén Felveszi ködsüvegét, táncol a fény, velem él Zúzmara izzik a földön, szeretőt […]
Lépteim koppannak az elhagyott parkban Lépteim koppannak az elhagyott parkban, Öregszik az ősz szíve a rőt avarban, Pillekönnyű szellő futkároz az ágon, Elmúlt éveimbe újra visszavágyom. Könnybe lábadt szeme az indián nyárnak, Mint régi kedvesemnek, annak a lánynak, Kinek emlékét takargatja az ősz, Emlékezetem nála mégis elidőz. Emlékszem a fűzre, patak fölé […]
A nyers valóság nem álomjáték, nem képlékeny sötét árnyék. Szavainknak rabszolgája árnyát hinti, Őt szolgálja. Felnőtt létben gyermek lélek; szürke világban véres léptek. Sebeket ejt a való élet, illúziót tör tükörképed.
Rózsa Iván: Künn, a fák… (Téli kánon) Künn, a fák mind csupaszok, rajtuk néhány veréb. Jégvirágos minden ablak, melegből immár elég! Tél van, tél! De az ember röpke lepkét, új nyarat remél! Ám most fagyott földön varjú károg és henyél… Tél van, tél van; varjú károg kakukk helyén: „Kár, kár! De tré a tél!” Budakalász, […]
Rózsa Iván: Harmadik kerület Nem kell már messze Menni – új vásárcsarnok: Békásmegyeri! Rómaifürdő, Csillaghegyi Árpád-strand: Megannyi élmény! Aquincum, Fő tér, Krúdy-negyed és Kéhli: Óbuda régi! Eshet itt eső Varga Imre esernyős Hölgyecskéinek! Trófeát szerez, Meg pompás ételt-italt A vendégsereg! Nemhiába állt Meg anno postakocsi, Bécs felé menet! Történelem és Lakótelep összefér: Ez Flórián tér! […]
Haikuban és apevában írva. Idő van! Ébredj! Az idő, halad, pereg… Feleszmélés kell. * Jó Magyar Hazafi! Mondj le erről: Végtelen közöny! * Lét, mesebeli? Akkor minek a remény? Ó! Mily’ a világ… * Álomvilágban Élni: az önbecsapás! A nagy rossz közelg… * Te még várod jót? Napocskát… felhő takar! Ébredj már ember! * Most […]
Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között, Kíváncsi holdfény mutat utat, a liget mögött! Halk nesz, lassan téblábol az erdő fái között. Szél Nem zúg, Zizegés Sem hallatszik. Rejtélyes nesz… van. A tébláboló föltehetően sánta, Hallani, hogy kissé raccsol a járása, A tébláboló föltehetően sánta. A nesz nem fél éjjel sem, csak megy erre-arra […]
Állatokról… A hattyúdal, most nekünk szól, vagy akkor hattyúdal? Folyóparton alakul, terem a löszös partfal? Reggel a nap… ébred kakaskukorékolással? * A gerlék búgnak. Sárga-begy és rigófütty! Néma kacsa néz. * Medve morgása, Neki a nászdala tán’. Hatalmas karom. * Gólya kelepel. Lányok! Az asztal alá! Szoknyasuhogás. * Pingvin imbolyog, totyog az éneklés helyett. Szárnysuhogásra, […]
