Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Mindig van választás…

Mi mindig válaszutak előtt és válaszutak után Vagyunk, ebből áll villanásnyi kis életünk. Mindig választani kell, mindig van választás. Van amit el kell engednünk, van amit meg kell ragadnunk, A pillanat elszáll és soha vissza nem tér már. Van, hogy hallgatnunk kell, van, hogy szólnunk kell A lehetőség elszalad és kíméletlenül magunkra hagy. Mi mindig […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Egyszerű ima…

Istenem! Nem fárasztalak cifra szavakkal, kérlek hallgasd meg egyszerű kérésem. Ha küldesz Áldást, Megelégedést, Egészséget, Napi kenyeret az több, mint elegendő, s több, mit megérdemlek. Ámen!

Posted by
Posted in

Régi kútnak emlékére

Edit Szabó : Régi kútnak emlékére . Falusi ház udvarában van ásott kút mind’ahányban, közös portán vagy egyedül, kerekezve alámerül. . Mélyen lenn oly hideg vize, vödör csobban bemerítve, feltekerve oly csábító, felé hajolva iható ! . Gyerekkori kedves emlék, ízét össze nem keverném, szomjam oltja végtelenül, adja vizét kéretlenül. . Természetes hűtőszekrény, vedrében a […]

Posted by
Posted in

Gordiuszi csomó

Lét-emlékek… Megfejtettem, a létem maga a gordiuszi csomó, Bele van még kötve, sok minden, ami nem oda való… Szólt az ember, amikor nem is kellett, Írt levelet is, amikor nem kellett… Sok év alatt, így-úgy lett… emlegetett. Emlékszem én azért szép pillanatokra, Bár, tengerparton sincs mindig halvacsora… Fogynak, bizony a napok… az ember már néha […]

Posted by
Posted in

Az élet manapság… elvégesül

(3 soros-zárttükrös – anaforában) Az élet bíz’ manapság csak emelgeti a tétet, Az élet genyó, mert befektetéshez köti létet… Az élet bíz’ manapság csak emelgeti a tétet. (Hairon) Az élet bizony nehéz, A kéz munkára már nem képes. Nem elég a pénz… * (Anaforában) Aki boldogtalan alázatosan, az semmit nem talált, Aki megélte bánatosan, ott […]

Posted by
Posted in

Csak egy fotó

Ki mindenki járt már így… Egy kép. Ismeretség… Kedves emlékkép. Nyári nap… Először láttalak, Kéz-kezet fogott, karoltalak. Meséltél… én hallgattalak. Szimpátia, Sors átka… Lett mára. Sors ügyesen összevezényelt, Kéz-kezet fogást lényegelt. Nem célvezérelt, időt elfecsérelt! Pár óra Szapora, Elszállt gyorsan… Új találkozást reméltünk, Nem teljesült reményünk. Emlék marad, mit megéltünk. Órákra szállt Oda kék-madár… Elszállt. […]

Posted by
Posted in

Rajzolt nyár…

Életképekben (3 soros-zárttükrös) Aranyszín sugárral rajzolja a nap, a nyarat, Ha tán’ holnap eső lesz, akkor ez csak egy falat… Aranyszín sugárral rajzolja a nap, a nyarat. (Bokorrímes) A mezőn egy kútágas áll és a gém a napmelegtől, víz nélkül kiszáradt, Az arra járó őz és vaddisznó csapat, a tikkasztó hőségben kifáradt… Nem tudják, de […]

Posted by
Posted in

Modern Pilátusok kora…(Kézmosás, 2000 éve és most)

Semmelweis Ignác felfedezése óta tudjuk milyen fontos a kezünk alapos megtisztítása mennyi veszélyes kórokozó pusztul el így ami egyik emberről a másik emberre terjed át.Kétezer évvel ezelőtt Pilátus is megmosta a kezét, halálra adta értünk az ártatlan vért A legenda szerint testét egy folyóba dobták, de ott sem volt pihenése, az is kivetette magából. Eltelt […]

Posted by
Posted in

(Hős)ég

Nyárba olvadnak a gondolatok, aszfaltba süppednek a lábnyomok. Sűrű levegő közé keveredik a ritka, ez ám a rekkenő forróság titka. Elmémmel lüktető parázs játszik, miközben ruhám verítékben ázik. Még egy kis utat, éledezik fel a Nap, közben kezében van egy felhő darab. Teszek, veszek, így sem, úgy sem jó, szenvedek erősen mint egy vadló. Leülök, […]

Posted by
Posted in

Rőzseszedő lány

Edit Szabó : Rőzseszedő lány . Rőzsehordó leány, nagyon elfáradtál, régi emlékképet hozol most elébem. . Egykoron szabad volt, erdőben kóborolj, száraz ágat gyűjtsed, haza vidd a tűzre. . Kellett a te munkád, két kezed befogták, szedd a száraz gallyat, vidd mit elbír vállad! . Nem könnyű munka ez, hátadon a teher húzza válladat, derekad […]