Posted by
Posted in

A tenger felé

Forrón tűz a nap a delelő égaljára, színpompában ragyog az éghajlat virága. Kelletteti magát az elgyengült szellőben, illatával csókolja a járókelőket.   Hívogatja a kép látványa a turistát, miközben hallgatja a hiteles krónikát. A falak színe beolvad a napsugárba, csak a tengerre nyílik ragyogó ruhája.   Imitt- amott a királykék büszkén legyőzte, ahol már a […]

Posted by
Posted in

Balatoni élmények

Edit Szabó : Balatoni élmények . Balatoni nyár, hova tűntél már lábnyomom porát belepte sok nyár, homoktengerben nyári reggelen harmatcseppekre tekint a szemem. . Hamar felszárad, színe mély sárga simítja lábam vidám szép nyárban, öleli testem, bátran engedem, napfény, szerelem magyar tengeren ! . Haza érkeztem hosszú éveken, messzire néztem túl a végtelen tónak a […]

Posted by
Posted in

Naplemente és holdfény

A naplementéről, a nyárestéről, a holdfényről, TANQ –ban írt a szerzőpáros… A lemenő napnak Fénye, mint kiokádott láng. Piros a tófelszín. Halvány napsugár alant jár, Hold ásítozva estre vár. * Kék égnek fényében Bíborrá lett már az alant… Nap, lassan búcsúzik. Nyári est meleget áraszt, Hold sarlójával fényt fakaszt. * Hullanak csillagok Égnek bíbortengerében. Hőség […]

Posted by
Posted in

Az őrült, tomboló viharban

Az őrültként tomboló vihar, TANQ csokorban Hirtelen lett vihar, Vad, cikázó villámokkal… Még, föld is belereng. Ég zeng, felhők terhe súlyos, Fény siklik, mosolya gúnyos. * Kemény szélkorbácsok Jól végigvágnak mindenen. Dühödt ez a szél-tánc. Pokoli szél kerekedik, Minden összekeveredik. * Szarkák csak cserregnek, Varjú meg, ordítva károg. Félnek a villámtól. Villám, kardját hegyezgeti, Áldozatát […]

Posted by
Posted in

Vihar előtti csend

A poéta estéje… Éjszaka van, ha jól gondolom, akkor alszik, a város Még én aktív vagyok, írok, nem vagyok csak kicsit álmos. Megállok, nagyon figyelek, teljesen tisztán hallom, hogy hallgat a csend, Közben az ablakon még kinézek, lám a félhold mosolyogva esend. Bennem futnak a percek, fent csillagok vannak az égen, Az utcán már senkit […]

Posted by
Posted in

Köszönő levél Istenhez…(60. születésnapomra)

Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy ma reggel is kinyitottad szemeimet. Immár hat évtizede minden reggel megismétlődik e csoda. De valahogy más volt ez a mai reggel, most olyan közel éreztelek magamhoz, Valami különös furcsa melegség járta át lényem minden porcikáját. Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy egész nap hű és igaz társként velem maradsz, szorosan fogod kezemet és […]

Posted by
Posted in

Szabadban

Edit Szabó : Szabadban . Kert fái közt lombos árnyak egy kis napsugarat várnak, kopár ágak nem pihennek, helyet adnak emlékeknek. . Zöld levelek még susognak, erőt adnak a holnapnak, hosszú ruha épp bele ér, oly nyugodt lett a pihenés. . Szabad minden e világon, nem feszül gond a szép lányon, selyem fénye széjjel terül, […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Idősíkok…

Életünk ideje az égi homokórán gyorsan lepereg, Nem tudhatjuk lesz-e még időnk változni és változtatni! Milyen nyomokat hagyunk magunk után? Múltunk fojtogató mocsár, mely folyton visszaránt. Jelenünk csalóka csapda, nem tudjuk mibe lépünk. Jövőnk sötét börtön, mely félelemmel van tele. Amíg élünk e hármasság mindig elkísér: Volt – van – lesz, Múlt – jelen – […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Mindig van választás…

Mi mindig válaszutak előtt és válaszutak után Vagyunk, ebből áll villanásnyi kis életünk. Mindig választani kell, mindig van választás. Van amit el kell engednünk, van amit meg kell ragadnunk, A pillanat elszáll és soha vissza nem tér már. Van, hogy hallgatnunk kell, van, hogy szólnunk kell A lehetőség elszalad és kíméletlenül magunkra hagy. Mi mindig […]

Posted by
Posted in

Harmati Gyöngyi: Egyszerű ima…

Istenem! Nem fárasztalak cifra szavakkal, kérlek hallgasd meg egyszerű kérésem. Ha küldesz Áldást, Megelégedést, Egészséget, Napi kenyeret az több, mint elegendő, s több, mit megérdemlek. Ámen!