Posted by
Posted in

Látogatóban

Törékeny a csönd és meghitt benne a pillanat, megálljt parancsol a torkon ragadott ámulat. Mának megélt perceit egymás mellé teszem, elmélázva már a levegőt is visszafelé veszem. Mivé lett a világ, csak pár percre embert keresek, ki soha nem szól vissza, nem szid, nem kesereg. Mélabúsan néz maga elé, de mégis biztatón, göröngyös út vezet […]

Posted by
Posted in

Három kérdés

Három kérdés Vajon ki fogja majd kezét a tűz fölébe tenni, ki fog majd újra értetek a keresztfára menni, ki lesz ki szörnyű bűnötök helyettetek bevallja, s a zúduló nyílvesszőket testével eltakarja? Vajon lesz még egy Jézusunk, ki megvált minket újra és kenyeréből enni ad nekünk a hosszú útra, majd át a Vörös-tengeren elvezet Kánaánba […]

Posted by
Posted in

Anettnek

Hajam olyan, mint a boglya, se színe, se formája, gondolkodtam mit tehetnék, elmegyek hát fodrászhoz. Odaérek, s azt remélem a nehezén túl vagyok, pedig még csak most kezdődnek a nagy gondok és bajok. Megkérdezi milyen legyen, Göndör, rövid, félhosszú? Hát a színe, barna, szőke, netán vörös, fekete? Nézek rá nagy csodálkozva, tőlem vajon mit akar? […]

Posted by
Posted in

Az utolsó hang után

Az utolsó hang után Már tovalépnek és a zenének vége szakad most, ráül a csend, messzire tágul, majd el is árvul, s dobban a szívük még odabent. Vége a dalnak, nagy zivatarnak szárnyai zúgnak már cudarul, alszik a város, mindene sáros, méri magányát nagy fukarul. Félti a kincsét, őszülő tincsét szél cicomázza szemtelenül, védi magányát, […]

Posted by
Posted in

Nemzeti nőnap

Edit Szabó : Nemzeti nőnap Nevezetes ez a nap már elég régen, ezerkilencszáztizennégytől hazánkban a magyar nőkről is megemlékezést ad, melyben mára nem csak a dolgozó nőket, hanem a gyermeklányokat, asszonyokat, nagymamákat és a sudár szép lányokat megköszöntenek virággal a férfiak. Tudják, mit jelentenek a női lények, hiszen anya szülte meg mindegyik férfit, és gyönyörködhetnek […]

Posted by
Posted in

Hol egy név, hol egy hang…

Hol egy név, mint Lórév, hol egy hang, mint harang, hol egy szín, mint sárga, hol egy kiégett lámpa, hol egy csípősebb íz, hol csak a tiszta víz, hol kölnid illata…   Mindegy mi, szinte bármi, felvillanó szó, szín avagy illat, minden képes téged, a te kedves lényed újra meg újra elém hozni, s bennem […]

Posted by
Posted in

Szárnyaló gondolatok

Edit Szabó : Szárnyaló gondolatok   Kitárja szárnyát mint repülő madár, új életet vár a gyönyörű leány, gondolat mersze, agyában szerelme, felfele nézve a boldogság fénye visszaragyog fénylő tekintetében. A fa ragyogása vágyát álmodja, hogyha a párja mellette volna, hozzá simulna arcához az arca, békében élne az éltük reménye, édes szerelemben élnének végre. Hol van […]

Posted by
Posted in

Ha majd

Gonosznak sírjára leborulva koszorút teszünk, tisztára mossuk a gyalázatot. Imára kulcsolódik a kezünk, látszatként mutatjuk be az alázatot. Tömeghisztéria zsongja át az étert, sodródunk az árral mi is. Nincs bennünk semmi kétely, megbabonáztak minket is. Fáj, hogy emberek csordaként járnak, fáj, hogy csak közelre látnak. Hatalmasok mérgeznek meg lelkeket, hamis pénzért, hamis érzést vesznek meg […]

Posted by
Posted in

Elfogult dal

Elfogult dal Az őszi égen átfutó, keringve lengő nyárutó ellibbenő szelében hajad lobog varázsosan, omolva szép hatásosan szívem hullámterében. Fohász hozzád az én dalom, s a pillanatnyi alkalom fel is pezsdíti vérem, ölellek nagy szerelmesen és itt a szérűskerteken égünk egymás tüzében. Aztán a Hold is felragyog, széthint ezernyi csillagot a szeptemberi éjben, egymást karolva […]

Posted by
Posted in

Home office

Ha home office-ban dolgozom, öltözékre nincs gondom. Amíg nincs video chat, neglizsében lehetek. Hajam lehet szénaboglya, körmöm letöredezett, lábamon lehet csak zokni, vagy mezítláb ülhetek. Ehetek és ihatok, messengeren írhatok, hívhatom a kedvesem, aki ott lehet velem. Ha azonban így teszek, leépülök hirtelen. Elvesztem a tartásom, esetleg az állásom. Ezért mindig figyelek, külsőm rendezett legyen, […]