Csermely az élet, botorkálunk, Bár a kövek közt meg- meg állunk. Messze van, nem látjuk ér végét, Ki, hogy fogja élni életét? Kinek élete hosszan folyik, Ő az életével jól játszik. De, élete széles is lesz? Ez nem tudni, hogyan is lesz… Az életnek is van hordaléka, Mi lerakódik a folyópartra. Úsznak benne motoros hajók, […]
Esti csönd vágtat dübörögve, Ciripel a szomszéd tücske. Békesség, csend honol a tájon, Oly szép, nem kéne, hogy fájjon. Esti Békesség és nyugalom, Ez az egész napi vágyom. Napi munka után pihenés, Családi körben melegedés. Magány érzése járja szívem, Ez lenne az össze kincsem? Nem igaz, csak elméláztam? Esti csöndben rosszul láttam? Budapest, 1997. június […]
Fűszálak közt mozgó bogarak, Végtelen horizonton látottak, Az égbolt millió csillaga, Elménk titkos lakatjának nyitja. Budapest, 1997. június 8. – Kustra Ferenc
Megjött az ősz, már esik az eső, Sőt, téliesre fordult az idő. Este korán elülnek a tyúkok, Fázósan kongatnak a harangok. A szánkók, már lassan ébredeznek, A hóemberek meg éledeznek. Igaz, még hó nem esett piheként, De répa már várja, az orraként. Télnek főleg gyerekek örülnek, Sofőrök többnyire mérgelődnek. Reggelente köd van és túl vastag, […]
Vitustáncot jár a szép lelkem, Eszem megáll mindent feledek, Mert öröm érte, óh, a lelkem… Az ész megállt, nézek… ébredek! Ébredéskor, ha kiderül, az nem egy örömforrás, Hanem az életben ez a körforgás, veszélyforrás… A nap is csak szembesüt, így más nem maradt… hunyorgás. Vecsés, 2014. április 26. – Kustra Ferenc
Újévben, mint már annyiszor: megjön az ifjonti hév. Nagy tettek vágya sodor, ez csak sorsfintor. Kínai versforma: “Yijiangnan” 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet= xaxaa
Rózsa Iván: Hej! Az új évben ne ölj, ölelj! Üröm helyett örömre lelj! Legyen neked otthon minden hely! Legyél végre boldog, hej! Budakalász, 2019. január 1.
szilveszter éjszakán petárda robban a csend most lassan darabokra szakad az ember játéka állatokon csattan félelemből űzöl játékot magad őrjöng a mámor fényárban úszik égbolt a rakéta dörgő hangot ad kushad a jószág bárhová elbújik ne hallja ne lássa mitől megriad nem tisztel semmit az ember már ilyen csak saját kedve irányítja azt mi számára […]
Álompaplan, pitypang rét Neked írok ma mesét Integet a bóbita Ébredj Garaboncia! Ujjpörgettyű, varázs szó Tündérbukfenc csudajó Hanna játszik, lelkesen Miska pedig itt terem – Hát te ki vagy? Mit csinálsz? – Vagyok Garabonciás – Manó vagy Te, miféle? – Tündér lennék, Te dőre. – Tündér? Ugyan! Nem hiszem. Ne viccelj már itt velem. – […]
Ha a versem kötött forma, az a baj Ha meg írok össze-vissza, az a baj Ha szirupos, erotikus, az a baj Ha rímeim sántítanak, az a baj Szótagszámot ha számolom, az a baj Ha nem számolom, váltogatom, az is baj Rímeim ha bokrosodnak, az is baj Ha szövegem túl egyszerű – az a baj Ha […]
