Rózsa Iván: Születés és Halál (Ady Endre: Asszony és temető című verse alapján) Valamit szeretnék: Megadni jussát a nőnek, És ugyanígy a temetőnek… Mert adni jó. Magam akarnám Világba belekiáltani: Jó élni és jó meghalni! Jó, mindkettő. Vonz immáron… De jobban az élet, Mint a halál-férgek, Oly nem mindegy. Anya és asszony; Kezdet, élet, vég: […]
Makulátlanul szűz-fehér a táj, olyan elkápráztató… De a vakítóan fehér hó, akár vakságot okozó! Majd, az öklömnyi hókristályok pilinckáznak a földre, És ott fehér-bársony takaróként néznek fel, az égre… * A zúgó hideg Köpeny alatt, csak durmol Alvásra sarkall. * Nyári ruhában, Papírtalpú bakancsban… Számkivetettek. * Bunkerban ülünk, odakint fúj, tombol sőt, dühöng a szél […]
Imádott életperc! Elkorhadt tövűek Életpercim, mind… konyultak! * Életperc, Te csodás. Korhadtak, zuhanók, Életperceimben élek. * Életperc állapot. Élet részletei, A megélt életperceim. * Elmúlt életpercek. Bennük található, Egész történelmi múltam. * Jövendő életperc. Hozhatnál már jót is! Élvezném a boldogságot. * Imádlak életperc! Te adod életet. Benne élem meg a jövőt! Vecsés, 2017. június […]
Volt idén is, meghalt a jó meleg nyár az őszben, Jégtorlódás alakult ki a hajnali ködben. Lépteim alatt a tócsa jege reccsen, Kellene, de biz’ meleg kabátom nincsen. Fohászkodok, de nem jelennek meg csak, hamis árnyak, Mint hajléktalan, nem vagyok senki, engem nem várnak. Elmém csak vágyódik, vágytól nagyon megrészegült, És ez az állapot nálam […]
Haikus meditáció Úgy tűnik, a bárányfelhők, már téli szállásukra vonultak, És a mostani helyzet, hogy komor hófelhők erre vonulnak… A könnyű esti szél, dúdolgatva havazást ígér… varjúknak? * Komor hófelhők Mint, ég boltozatai. Nagyon fog esni? * Csak negyed gőzzel Közeledik havazás… Sok kristályszemcse. * Bimbók elfagynak, Ők már nyomot nem hagynak. Hópehely készül. * […]
Logikus a télben… Megyünk, csúszkálunk, a havon, jégen, Mindez fölöttébb veszélyes télen. A nagy örömből az következhet, Hogy elesünk, és a lábunk törhet. Életszerű télen… Ha valaki elcsúszik télen, a jégen, Akkor felmerülhet, hogy bizony, nem vétlen. Elesett, gondatlan volt, mert nem vigyázott, Azt hitte lehet… ő, a jéggel cicázott. Vecsés, 2013. július 2. – […]
Most voltam kint, Hideg van, borzongok. Fehér a hó, Hideg van, borzongok. Rideg a tél, Hideg van, borzongok. Varjak szállnak, Hideg van, borzongok. Van sok ruhám, Hideg van, borzongok. Ez biz’ a tél, Hideg van, borzongok. Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc
A köd szűrte gázlámpa fényben, Baktat a konflis ló serényen. Fázós kocsis, összehúzza magát, Hóna alá szorítja ustorát. Az ember és állat, együtt fázik, Ha még esik is, akkor meg, ázik. Ez az ő sorsuk, ebből élnek, esznek, Bíznak; vége lesz a szűk esztendőknek. Vecsés, 1998. december 12. – Kustra Ferenc
Eredeti, Basho féle haiku stílusban… Fák csikorognak, Égető hegyi fagyban. Csöndes nyugalom. * Az erdő tompán Csendes. Halkan eső hó. Recsegő kristály. * Havas erdőrész… Ott, járt ősvény hiánya. Magas, puha hó! * Veszélyes ősvény. Szakadékos hegyi út. Hógörgetegek. * Csillag, mit mutat Csendes, téli estéken? Tél, még soká tart! * Havas szélörvény. Fehér pelyhekben […]
Az időjárás-változatokról… haikuban. Az utcalámpa Néma-sárgán csak pislog. Gyors ónos eső. Sötét bársonyként Leborul csillagos ég. Hull… ónos eső! ** Sötét folyóban, Ég végzete elmerült. Hajnalban fagyott! Már mínusz húsz fok Hajnali hőmérséklet. Minden megdermedt. ** Hideg ridegség. Sűrű hószállingózás. Hold meg, világit. Napnyugtakor már, Lanyhul hó vakítása. Holdvilágos éj. ** Fagyott bokrokban, Állat nem […]
