Posted by
Posted in

Hiányzik

Valami hiányzik, Gondolatom folyton cikázik, Vajon mi az ami hiányzik, Mikor jövök rá hiányára, Mi az ami fontos lelkem számára, Lehet értételen a hiánya, De én ragaszkodom hozzá, Akkor is ha nem tudom mi az, Vagy éppen kicsoda, Kinek a hiánya feltűnik, Bennem minden más eltűnik, Csak hiányra gondolok, Arra, hogy vele álmodok, Megtudom mit […]

Posted by
Posted in

Teljesítem

Teljesítem azt ami lehetetlen, Eddig azt gondoltam nem lehet, Kezem semmit nem tehet, Mindent lehet amit akarok, Magamnak önbizalmat adok, Teljesítem a feladatot, Mely sokszor nehéz, Megoldom és kész, Bárhogy lesz megcsinálom, Ahogy teljesítem, Már nem marad álom, Elérem mert küzdök, Legyen bármekkora akadály, Teljesítem mi reám vár, Kitartásom nem hátrál, Kérésedre is figyelek, Teljesítem […]

Posted by
Posted in

Fény látszik

Sötét bármilyen, Világosság eljöhet. Életet mutat. * Sötét bármilyen, Irányadó fény, látszik. Megbotlás veszély. * Sötét bármilyen, Utat mutathat mécses. Ki gyújtotta meg? * Sötét bármilyen, Mécses fénye, iránytű. Lét létét jelzi. * Sötét bármilyen, Alagútnak vége lesz. Még van kanyargás. * Sötét bármilyen, Lánglobogás: jelzőfény. Reménykedés-jel. Vecsés, 2020. március 6. – Kustra Ferenc – […]

Posted by
Posted in

Posztmodern hazugság

Nem beszélek félre, igazat ne mondj, hazudj magadnak és hazudj a mának, hazudj az egész kurva világnak – szorítsd a semmit kitárt karokkal, szoríts magadhoz hamis szavakkal, színlelve vesd meg az ágyam, sumák és álszent dumák hangjain szóljon a fals vigasz. Hazudj nekem, hiszen a valótlan alaptalan, versem így talajtalan, de pimasz és simlis igaz. […]

Posted by
Posted in

Az erdő mókusa

Edit Szabó : Az erdő mókusa . Elevenen él szépsége, nem látszik a tél vétsége, a bundája gyönyörű szép, szemeiben az öröm ég. . Vidáman néz fája mellől, odvában van a telelő, óvatos volt bizony mókus, havas tájban is otthonos. . Az erdő az ő otthona, télen, nyáron ugra-bugra, megtalálja az élelmét, felkap mindent, mit […]

Posted by
Posted in

Véres könny

Füstszagú légben fénylik a város s vér-patakoktól izzik a múltban. Csontkoponyája könnybe borultan. Visszhang Wanda Spirit Véres könny című festményére

Posted by
Posted in

Ég a bánat

Kezem között ég a bánat, könnyes szemmel szaggatom a hamuban sült pogácsákat. Szívem szakad – Mikor látlak? Húz a bánat, húz a bánat – Maradnék tán rabszolgának? Hamis beszéd hangja fáraszt Jézusunkkal prófétálnak Pénzváltókkal paroláznak Plakátokról kiabálnak Az ép észnek, fittyet hánynak Soros-bérencnek kiálltnak Szebb jövőnket adják most el Igaztalan, hamis vádak Szolga népnek, haza […]

Posted by
Posted in

Nem felejtünk

Soha sem felejtünk, Mert van ki jelez nekünk, Hogy ne feledjünk, Szívünk dobbanással jelez, Nem tudjuk mi lesz, Felejteni néha kell, De nem mindegy mit felejtünk el, Hogy honnan indultunk, Milyen is volt utunk, Gyermekként mások voltunk, Sok mindent álmodtunk, Vidáman táncoltunk, Nem felejtünk élni, Ha kell tanácsot kérni, Van miért küzdeni, Nem felejtünk el […]

Posted by
Posted in

Különös ébredés

Mikor felébredtem, Olyan furcsát éreztem, Semmit sem kérdeztem, Mintha a hangod hallottam volna, Ez az ami szívemet nyomja, Már csak a hangodat hallom, Halkan, s mélyen legbelül, Lenézel rám odafentről, Oly furcsa még mindig, Több mint egy hónapja nem vagy itt, Tudom ez az életrendje, Ha köztünk lennél jobb lenne, Persze most itt vagy, De […]

Posted by
Posted in

Mókus és a lepke

Mókus és lepke találkozott, Mindkettő megváltozott, Ledermedve nézték egymást, Nem értették e találkozást, Összehozta őket a természet, Mókus és lepke egymásra nézhet, Nem tudják eldönteni, Merre is szeretnének menni , De előbb utóbb kell valamit tenni, Valamerre ki kell térni, Nem kell egymástól félni, Csupán előre kell nézni., A lepke gyorsabban tud lépni, Szárnyait kell […]