26
visits
0
comments
Posted in
Rózsa Iván: Csendrendelet Néha a hallgatás is gyógyít: A megértő csend. Bár a valóság némán ordít: Rend kell, végre rend! Budakalász, 2021. május 16.
Rózsa Iván: Fertő Vírusnál rosszabb, Terjed a pletyka, férfit És nőt megfertőz. Pécs, 2021. május 13.
A fény felé Szemembe gyűjtöm fényeit a téli délutánnak, és szinte hallom lépteit, amint az árnyak nyúlnak, időnek gyors cipője az, amely sietve koppan, miközben egy parázs belül ma még utolsót lobban. Az árnyak végül elfedik a fények összes útját, utószor még meg is lökik a lélek nagy vasútját, a mozdony lassan indul el, aztán […]
Csatári Anita: Helyzetjelentés Ki bírja ezt a megfeszített portrét? Nem körkép van, csak kórkép.
Csatári Anita: Ki vagyok Ki vagyok én? Lelki utazó, a világban Lélekzenét kutató. Ha a lelki vándor elfárad, Csak egy másik Lélek tarthat neki árnyat. Fáradt vagyok, ledőlnék De nincs árny, Ami enyhet adna. Bolygó lelkek vad Huzavonája az élet – Céltalan, vak zenebona. Hiába keresem Az árnyat, a lelket, Hiába lépdelek tova…. A sivatag […]
A sziklákon A hófehér hegyoldalon egy párduc lesben áll épp, nem sejti még a préda, hogy csupán pár pillanat még, mi életéből hátra van, aztán egy villanás csak, s hátára máris mancs tapad, amint a párduc rácsap. A hófehér hegyoldalon a lét kegyetlen játék, nincs egy szemernyi irgalom és nincsen ott ajándék, hibázni egyszer sem […]
A gyarló ember önképét, hit éri, vagy ölelés, megrezzen, Alig pislákoló zsarátnokom felett, korom fátyla lebben. A zsarátnokom kormot árasztva, kicsit is világol helyén? Élet legyen szelíd, vagy vad, érzelem lángol a tűz rejtekén… Mennék én előre, De nagy kérdés, merre? Ha zsarátnokom nagy lánggá fújom, Lesz értelme, hogy vívom a harcom? Vecsés, 2014. február […]
Hétköznapi pszichológia… (Senrjú) Biz’ ez a kérdés Nem annyira egyszerű! Békevonat: huss! * (Senrjonix) Aki megy, az csalódott! Maradó a rosszat folytatná! Formaváltás jó? Gyerekkel ki és mit-is fog kezdeni? Érdekeket hogy lehet egyeztetni? (HIAQ) Ha van közös gyerek, Akkor talán jó megoldás! Ez kényszer a köbön! (6 sorosban) Akik szakítanak, azok már közel nem […]
Köszönöm, hogy szerethettelek, mert megismertem, milyen az önzetlen szerelem. Köszönöm, hogy gondoskodhattam rólad, mert megismertem, milyen lenni jónak. Köszönöm, hogy támogathattalak, mert már tudom milyen, ha valaki adhat. Köszönöm, hogy sírhattam melletted, mert már tudom, hogy a bánat meg nem ölhet. Köszönöm, hogy csalódhattam benned, mert már látom, hogy az álom csak képzelet, végül köszönöm, […]
Végzetes Csalódtam én, jaj mindahányszor szerelmet vallottam nagyon, most hát valljon szerelmet más is, én biztosan, hogy már hagyom. Ha volt is nékem nagy szerelmem, másnapra engem elhagyott, hiába már akármiképpen, így állnak fenn a csillagok. Cipeltem én e szörnyű terhet, Atlasz cipelte egykoron a vállán így a puszta Földet, ahogy most gondom súlya nyom. […]