Posted by
Posted in

Inog az élet!

TANQ -ban írta meg a szerzőpáros… Meginog, mi szilárd, A valós tudás, fellazul… Jön… ostoba az úr! Ez a világ nagyon piszkos, Össze fog omlani, biztos. * Tücsök, csak zenélget, Árokparton, nincs tetterő. Néma felleg, esik! Mindenki más mocskát nézi, Közben kertjét gereblyézi. * Jöjj elém, ha tudnál, Tévedésünket, legyőznénk. Táguló, ózonlyuk. Hihetetlen hangsúlyokkal, Földöntúli […]

Posted by
Posted in

Harmatba csomagolt reggel

Hajnali harmat Erdei várromokon. Árva pókháló… * Harmatos reggel, Fehérre festé mezőt. Őzpata csúszkál. * Harmatos a fű A még éppen dús mezőn! Bárányfelhő had… * Harmatcseppektől Nedves, ébredő füves. Napkelte szárít. * Harmatfakasztó, Kezdő hajnal hűvöse. Sötétség, már megy. * Hajnal, harmatban Az elmúlásról dalol. Ural; vizesség! * Nyújtóztak a fák, Élvezték a reggeli […]

Posted by
Posted in

A határ természetrajza

Fejedben táborozó furcsa hangok Nem mindig tudják hol a helyük Feszegetik a kereteket És érzékleteid oszcillálnak Egy vonalon át-átszökdösve Amelyet soha nem jelölt ki Tervezőmérnök ceruzája Hát hol merre húzódik Ez a százszor meggyalázott határ? Távolba révedsz a múlt idők Horizontján feltámadásnap előtti Sötétvörös színekben úszik az ég Mint megfeszített aki előtt akarata Ellenére lepereg […]

Posted by
Posted in

Elmondom még egyszer

Elmondom még egyszer….   Elmondom még egyszer mit jelent, hogy rímbe szedheted a végtelent, egy jó ízű csókkal ajkadon, láz tüzét űzni homlokon. Becézni hosszan tekintet mélybe, merülni biztató szóért kétségbe, és kiáltani ott ahol nem lehet: csendben tűrni: őszt, záport, felleget. Kívánva mindig a napot: az alkonyit, ezüst holdfényt, az árnyat mely felvonyít. Tudni […]

Posted by
Posted in

Őszi levélnyoszolya

Levélnyoszolyán az aranylevél leesve már sárga, Éjjel, hold ezüstszínű tallérjaira, nagyon vágyva Várják a reggelt és akkor eljön, végül is mit kérnek, Ami persze mindegy… már nem hintáznak a falevélnek. A napból még zúdulnak a nyári, elkésett fényjelek… Már sok-sok árnyék jövőjét vesztve csak lassan ténfereg. Persze csak tétován simogat már őszies napsugár, Lehet, hogy […]

Posted by
Posted in

Kis lak

Edit Szabó : Kis lak . Erdő szélén vagy közepén gyönyörű kis házacska, tiszta ablak és fényesség, jelzi, hogy van lakója. . Erdész háza ősz közepén megélt már sok évszakot, forró nyártól elfordulván rozsdállnak a holnapok. . Aranybarna falevelek takarják tetőzetet, nem látni, hogy pala-cserép, elrejtette falevél. . Évszakoknak változása minden évben jelentős, megélt mindent […]

Posted by
Posted in

Kövek alatt a szavak

Kövek alatt a szavak   Lépted előtt kövek hevernek az úton, az idő rájuk szavait marta fel, felsúg valami szíved mélyén ódon, vágy teli üres kezeiddel mindet ragadd el.   Ilyen nehezen és büszkén nézel most a napba, teli markod szoríthat átkot, oszthat még áldást, ám a görcs irigy idegeit küldi a hadba, nem adsz […]

Posted by
Posted in

A Nap fénye leszek

Két lábon sétált át felettem régóta a kormos sötétség Becsomagolt bánatom a hátamra vettem úgy cipeltem Csak a sunnyogó csend halk dünnyögését hallhattam Meg a szívem ritka dobbanását, pont mikor elvesztem   Súlyoktól megrakott lábaim olyan nehezen vittek Minden egyes lépésnél a puha földbe süppedtek Mintha egy vaskos lánccal valami húzott volna vissza Hogy van […]

Posted by
Posted in

Csak álmodtam egyet

Csendben fekszem egy zöld mező közepében Felettem a tiszta kék ég felhői lesnek engem A dünnyögő csendben lecsukom a szemem Mindkét karomat a szabadság felé emelem Gondolataim, mint hálóból szabadult lepke Össze-vissza szállnak, menekülnek onnan messze Érzem, ahogy a Nap fénye simogatja arcomat Lágy szellő virágok illatával csapja meg orromat Fűszálak közt botorkáló bogarak csiklandozzák […]

Posted by
Posted in

Mosolygós arccal ébredek!

Ha boldog akarok lenni, mosolygós arccal ébredek. Mikor ágyam kivet, azután minden pillanatban szeretek.   Ha gondtalan akarok lenni, elengedem a félelmeket. S ha napomat így indítom el, egész nap nyugodt leszek.   Ha indulás előtt szélnek eresztem a sírást meg a rossz gondolatokat, és tiszteletet intek kik velem szembe jönnek, szívem tiszta marad.   […]