mire mennék vele ha értenélek hiszen a keresztek mind olyan mások az árnyék is legyint szolgamód követ érzéshez utat nem mindig találok hol egykor a hullám vetett tajtékot képeket sodor csak az emlékezet szirtek sziklák hosszú homokos partok gyorsan fogy a kiszabott időkeret tétova csendben egy balkezes álom jelzi az életem csupa buktató mérföldes csizmától […]
szeplőtlen volt-e a fogantatás a kérdésre égi te tudod a választ hogy isten volt vagy csak az ács adott új reményt ennek a világnak ki értünk halt meg vagy elveiért azt hiszem mindegy már régen pénzre váltott érték ki tudja miért javításra isten is ráunt megértem olajfák alatt újra gondolt vágyak gyűlöletfal épül a vérző […]
csillagzatod vajon miért lett ilyen tomboló viharban napokon át megszületni…minek…oly jó odabenn isten fogai közt őrlődik a mád borúra derű és fiú született a föld gyomra már hangosan korog megváltó lelkén elvetélt csendben a csontdaráló sebesen forog időfoga tépte hús áldozat lázasan soha nem gyógyuló seb eredendő bűnök örökös kárhozat mint a vacsoráját marcangoló eb […]
peng az égen és zeng a földön őrült a zaj a kopácsolás mutyi a munka ezt teszik újra folyik a fű alatt a harácsolás talán nem látod mért marad rajtad e gigászi zajban a rút fájdalom mert teszed a dolgod de ellopják a koncot mit a terített asztal szolgája dob maradt a semmi a lelked […]
Forrongnak a létkérdések… Senkit nem érdekel, hogy mit írok, Írok így hát, magamnak. Senkit nem érdekel, mit gondolok, Gondolok hát, magamnak. Gondolataim, írásaim, verseim nem érdekli az embereket. Magamban gondolkodok, írni is magamnak fogok! Gyógyítja lelkemet. Gondolataim, írásaim, verseim nem érdekli az embereket. Önmagam vagyok. Az egész világ bennem, Bennem, lelkemben ragyog. Lélekben vagyok – […]
Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Szikra vagy a kelő Napban, hideg fényed oly vakító, ott vagy, tudom és ez így jó. Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Szellő vagy egy zárt palackban, ha kell hűsítsz nyármelegben, hajat kócolsz, szoknya lebben. Vagy, aki vagy. Láthatatlan. Dallam vagy egy régi lantban, s ha húrjain játszik a szél, szavak […]
Míg folytonos a lélegzésem, Addig tart az én reménységem! (HIAQ) Reményem bennem él Míg szívem dobog s lélegzem. Remény nélkül nincs lét. * (sedoka) Lélegzetvétel – Szád sarkában remény ül, Élni, élni, élni még! Lélegzetvétel – Nélkül élni nem lehet, Reményt ez szabályozza. * Amíg tart az én reménységem, Addig elkerül a végzetem! Míg remény […]
(haikuban) mátrix az élet de kitörni készülünk a szürkeségből
(haikuban) csodás pillangó hernyóból applikált lét metamorfózis
már átkarol a csend a sötét éjben csillagfény játszik az ég oszlopain szférák zenéje mi átüt a csenden csak kósza szél oson a lét partjain álmok és valóság keverednek s az emlékezet képeket vetít látom maga ifjan és gyereknek anyám mosolya újra boldogít recsegve omlik rám a képzelet mit látni véltem tova úszik emlék csupán […]
