Megérint engem az ünnep lehelete, emberek irántam érzett szeretete. Kipattan belőlem a bimbózó élet, tekintetem a messzeségbe réved. Arcokat keresek és hangokat hallok, többen közületek már régen rohantok. Kergetek valami illúziót is, lopva figyelek azért azon túl is. Megállítanék mindenkit egy ölelésre, jól eső szavaknak gyűjtögetésére. Kiráznánk magunkból a fájdalmakat, átszőnénk arany szállal az álmainkat. […]
(3 soros-zárttükrös) Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület, Támadóra kapcsolt a hideg és egy nem kis vihar is kerekedett… Immár, fölöttébb sűrű lett a tél eleji, esteledő szürkület. A szél azt nyögte, voltatok a nyárban már éppen eleget, Mit gondoltok megbolondultam és hoztam nektek meleget? A szél azt nyögte, voltatok a nyárban […]
2018. november 27-én, kedden. du. 16.00-tól műsorral egybekötve került sor Zuglóban a Civil Ház Kristály-termében a Horváth-Hoitsy Edit irodalmi-művészeti díj átadójára. Díjazottak: BODÓ CSIBA GIZELLA, író, költő KŐ-SZABÓ IMRE író Bodó Csiba Gizella szavai a rendezvényről: Szeretettel köszöntöm Mindnyájukat, Mindnyájatokat! Mielőtt bármit mondanék magamról, Horváth-Hoitsy Editet köszöntöm, Tisztelegve emléke előtt egy versemmel! (-ARANYpor netkötet 2013.) […]
Ma jött meg a Télapó, Nagy szakálla van, fehér, mint a hó Szép piros a ruhája, Puttonya az ajándék kosara. Van benne sok érdekes, Felnőttes ajándék és gyerekes. Van még ott nagy virgács is, Ki rossz volt, kap ajándékba azt is. Vecsés, 1998. december 6. – Kustra Ferenc
Rózsadombi villák, Rózsadombi népek, Rózsadombi fák hajolnak Rózsadombi szélnek. Rózsadombi villák, Nem is vagytok szépek! Az eget köszöntitek, De épp a földig értek. Rózsadombi álmok, Ragyogó remények, Rózsadombi emberek, A pénz az mind tiétek! Rózsadombi utcák, Rózsadombi élet, Rideg, s büszke csend A rózsadombi ének. Rózsadombi buszból A rózsadombra nézek. Rózsadombi […]
Fák árnyékában, a rozsdás lombok alatt, Állni látsszék az idő, majd tovább halad, Mint a sorsüldözött, ki jajong a szélben, Akár a falevél humusz sűrűjében, Hisz cseppekben hullik rá fáról a levél, És a selymes felhőktől vajon mit remél Az a lélek, mely nem felejtvén a nyarat, A kelő nap sugarát, nyugalmamat […]
Irodalmi Rádió – őszi versfolyam Közzétette: Zsoldos Árpád – 2018. október 5., péntek Elsárgult falevél kerengve száll Elsárgult falevél kerengve száll, Bús őszi szélben szőtt furcsa románc, A múló élet libben így tovább, Odébb taszítva ideje korán. Elsárgult falevél, mire e tánc? Egy elhalt akkord és vége már, Zörgő testeden a százféle ránc […]
Karácsonykor, minden évben, Sok-sok sóhaj száll az égbe. Van közöttük könnyű, nehéz Sorsüldözött, mint a remény, Mely ha utat tör magának, Könnyes szemmel, mint a bánat, Akkor talán lesz bocsánat, Feledés perce a mának. De ha a szív nagyon szegény, Kérges lelkű, rideg, kemény, Kibe hálni jár a lélek, Nem ismer irgalmat, szépet. Óh, […]
Furcsán ködös volt az éj, De, a hajnal már hóesésben ébredt, Szívemben nagy a szeretet, Karácsony napja van éppen. Konyhában nagy a sürgés-forgás, Sütés-főzés, mosogatás, Az asztalnál már együtt a család, Ritka az ilyen ünnep ma már. S mennyi gyertya fénye izzik, Csillognak gömbök, kerek szemek, Nyúlnak apró kezek a fa felé, Csengettyű […]
