16
visits
0
comments
Posted in
haikuban a bombák földjén a gyűlölet dala szól maradj életben
haikuban tépett vitorlák a szerelem tengerén megússzuk vajon
haikuban dögevők szállnak tisztásod felé gyorsan mentsd a menthetőt
haikuban sunyi a nézés lélek ökölbe szorult ne várd hogy sújtson
haikuban tördeled kezed imád nem hallatszik fel a magas égbe
haikuban csend határán útlevél ellenőrzés nem lesz már soha
Talán furcsa, hogy egy verssel kezdem, mert nagyon ritkán foglalkozom lírával. Ezt a szösszenetet feleségem édesanyjának halálakor írtam. Akkor már éveken át küzdöttünk az életéért. Hasztalanul. A kisebbik lányom az utolsó előtti nap rajzolt neki, arról, hogy hogyan fog az ölében mesét nézni, miután a Mama hazajött a kórházból. A rajzzal együtt hamvasztottuk el. A […]
Titokról filozofált a szerzőpáros… Titkok tudójának lenni nagyon felemelő Titkot kifecsegni… biz’ lélek felszeletelő. Titkok tudójának lenni, becsületbeli ügy, Titkokat elmondani, szinte nem is emberügy. Más titkát őrizni Megtisztelő s felelősség. Bizalom kérdése. * Meggondolatlanul csak kifecseg, aki tücsköt-bogarat összehord, Benne bízni olyan, mint zongorán leütni… mi nagyon hamis akkord. Más titkát ki ne mond! […]
Az életküzdelemben… Az élet úgy forog, mintha CD volna, Rohan, mintha gyorsan-sebesvonat volna… Időkísérő mintha késésben volna… Elől baktata a tudat… ha, éppen most rendelkezésre áll, Utána rohan a becsület és a lelkiismeret sem áll. Az életemet jó szívvel szenteltem annak, hogy csak jó legyek, Mert csak a tökéletesben hiszek, hogy végül kegyelmet nyerjek, Pedig […]
Mikor én egyszer horgászni mentem, nem bíztam ám a tétova véletlenben. Szomszédom gyorstalpalón oktatott ki, annyit tudtam, kell hozzá nejlondzseki. Röpködtek a szakszavak erről-arról, szákról, orsóról, botzsákról és úszóról. Gondoltam elméleti tudásból ennyi elég, lássuk most már az én horgász szerencsém. Horgászbotomat bedobtam a végtelenbe, csöndesen ültem le a horgász székembe. Untam már nagyon a […]