Posted by
Posted in

Szabályos szenvedélyben… Ilon!

Magad vagy szenvedélyem, Ilon! Jaj! Körömnyomaim a falon… Kaparom a falat, Csókolnék egy ajkat… Veled lennék párban, ó, Ilon. * Szabályos szenvedélyben élek, Szenvedély segít, így túlélek. Mehetnénk színházba, Napoznánk gatyába… Veled, jók lehetnek részletek. * Gyere már, légy a párom, Ilon! Úgy túl lennék már eme harcon… Imádnálak, nagyon, Nem hagynálak napon… Szerelmed jöjjön, […]

Posted by
Posted in

Szabadság

Edit Szabó : Szabadság . Szabadság, hol vagy a mai világban, hatalmas babérág tenger sodrában, Istennő emeli fénylő magasba, eljusson messzire, mindenki lássa ! . Láthassa, érezze méltó erejét, szabadság érzése nem mindenütt él, modernebb a világ, mégis rabszolgák, emberek hada a föld alatt bányász. . Rengeteg embernek nincsen fedele, betevő szeletnek legyen kegyelme, szabadság […]

Posted by
Posted in

Teréz anya

Régi időkben, varázs honunkban Élt valaha valami valakivel Története örökké fennmarad, könnyekben Génben, tettben, lelkekben Üzeni amerre jár a szellem e lelket Egy lány, nő, asszony, anya megtört, szorítóan Elfojtó bágyadt, leplezettül kesernyés életét Mételyezett álmok, felperzselt szívben A reménytelen szerelem, mely adatott Mikor megadatik személye, de lelke sérült S nem kell neki Egy nő […]

Posted by
Posted in

ABC versben egy kis élet

Edit Szabó : ABC versben egy kis élet . Arra gondoltam, Álmom hangtalan, Bánat nem aggaszt, Cudar világban CSodák nincsenek, Dolgom elvégzem. Egyre nyugodtabb, Éltem magamban, Féltőn hallgatnak, Görbe éjszakák, GYorsan mulasztják, Holnapot várják. Isten nem hat rám, Ígéret nem vár, Jaj volt a határ ! Később sem hiszem, Lelkem elvette, LYukba betette. Megbántam volna? […]

Posted by
Posted in

Ősszel, deresek a hajnalok… 1.

Melankólia Ücsörög búsan, tájon. Hajnal, már deres. * Szellő csak játszik, Esti sötét meg támad… A hajnal, deres. * Hold, már megy haza, Napkorong megérkezik. Deres már a táj. * Nap aranyfényű, Süt még, de már hidegen. Deres pirkadat. * Levegő hideg, Deres, csak kóstolónak… Fázós hajnalok. * Meztelen a fa, Ágai csak hajlongnak. Reggel, […]

Posted by
Posted in

Megyünk…

Szigorú és mély a téli erdő, A hó, mint nap, vakítóan ragyog. A ragyogása mélyről feltörő… Oly szép látvány, hogy ember csak gagyog. Autónk lágyan, suhanva siklik, Fák között a kemény, jeges úton. A mély, rettenetes erdő játszik, Hallom… gumik gördülnek surrogón. Az erdő egyre sűrűbb és nagyobb… Eltört fa áll derékig a hóban, De […]

Posted by
Posted in

Szél

Szürke az ég, fáradt vándor a szél, Messzi tájakról mesél és regél. Hoz magával szagokat, illatokat, Meg talán szálló papírt és porokat. Vágtatott erdőn, mezőn és hegyen, Keresztülsüvített a völgyeken. Bebujt az állatok bundájába És behatolt a szalmakazalba. Mesélhetne emberekről, tájakról, Erdők fáiról és nagyvárosokról, De mi nem nagyon értjük azt, mit nyüszít, Így dolgavégezetlenül […]

Posted by
Posted in

Eltűnik…

Hétköznapi pszichológia… Az emberiség, tőr előre olyan hihetetlenül, Gazdagok vezetésével, önmegsemmisítésbe. A pusztulás felé megy bizony. nagyon is töretlenül, S Belepusztul önön, véges, kényszeredettségébe Nincs alternatíva, vég közeledik, reménytelenül… Vecsés, 2017. június 11. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Finoman… Márta

Finoman… tepernélek, Márta A délutáni sziesztánkba. Szeretetteljesen, Nagyon végletesen. Már izgult vagy? Engedd, akkorra. Finoman… heveskednék száddal, Csókolnám és bekenném, nyállal! Markolásznám vállad, Szopogatnám állad. Ellennél te, kéj-kínlódással… Finoman… őrületbe kergetsz, Velem, büntetlenül vétkezhetsz. Nyelved szopogatnám, Néha meg kiszívnám. Közben jó lenne, ha szeretgetsz. Vecsés, 2019. május 4. – Kustra Ferenc – anaforás, erotikus LIMERIK […]

Posted by
Posted in

Őszi este

Őszi gondolatok… Estefelé a kutyák valamit nagyon ugatnak, Vakkantásuk csak nem szűnik, hallom folyvást, szüntelen, Lelkemre ezzel mázsás súlyokat raknak, Remélem nem bajt jelent… őszi rejtelem. Egy faág csak érzem, az karcolja szívem ablakát… * Az erdő már inkább színes-rozsdás, mint zöld, Immár hűvös estéket sugároz a föld. Feketeföld már nem meleg, de már nyirkos, […]