Posted by
Posted in

Kiléptél belőlünk

Amit én érzek szerelmes szívemben… Te nem érzed, amit én érzek, vagy tán’ érezhetnék? Hidegen, velem mindig, egyedül ezt éreztették. Nem látod te azt, amit én látok az éjszakákban? Szerelmet vizionálok magamnak, magányomban… Az én keblem érzése érted állt ki mindig, És volt, hogy eljutottunk a szerelmes szintig. A szívem, nem felejt el semmit, mert […]

Posted by
Posted in

De vágyom…

De vágyom, társaságod Ivett! Ezzel, elmondtam a lényeget. Persze kén’ ölelni, Veszetten csókolni. Ruhádat lerángatni lehet? Legott magam alá gyűrnélek Kihunynának bennem a fékek. Tennék a kedvedre, Csókolnék kebledre. Élvezném… izzadt ölelések. Veled lenni, olyan jó lenne, Meglásd, válik ez majd kedvedre. Jó összeforrásban, Sok-sok orgazmusban. Ivett, Te vagy vágyunk kényszere! Vecsés, 2019. január 15. […]

Posted by
Posted in

Hátha

Az én legjobb barátom a Hátha, Messzi földről érkezett, mégis jól megvagyok vele, Ha itt van velem, őt senki sem látja, Csak én látom őt mindig, az utcán én futok bele.   Az én legjobb barátom a Hátha, De ha meglát engem, sohasem köszön, Csak mesélni kezd, persze mi mást is csinálna, Arról, hogy hátha […]

Posted by
Posted in

Fényem, árnyékot vet…

Amióta élek, fényem árnyékot vet a földre, Emberek észreveszik, látom: borzadnak hőkölve… Félek én, mint édesanyját vesztett kis kölyök… Már egyedül vagyok, minek, kinek hőbörgők? Ráemelem másokra arcomat… őszinte tekintetű. Emberek! Nagyon rosszul látjátok! Nem én vagyok a tetű… Bennem csak támad, régi gondolat… Persze milyen emlékű? Úgy születtem, hogy lettem fénye csak követte gyermek, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ez kérdés?

Rózsa Iván: Ez kérdés? Fény-lánc-tenger… Égi lány-tender… Mondd, te mit választanál? Inkább élet, mint halál! Budakalász, 2020. június 19.

Posted by
Posted in

Az én apám !

Edit Szabó : Az én apám ! . Apám sokáig titok volt, elment, csizmája kopogott, bőrből volt annak mindene, fénylőn csillogott viselve. . Kamasz lányként súgta meg titkát, el ne mond senkinek ,jól vigyázz, fegyveres őr volt egy nagy gyárban, műszakot cserélve vigyáztak. . Emberek gyártották a fegyvert, kapun kívülről se nézhettem, rendszerváltás vetett véget, […]

Posted by
Posted in

Régen, szeretett Apám!

Bíz’ már csak a gyermekkori emlékek mik megvannak, Amik szépnek, jónak és tartalmasnak is látszanak! Felnőtt életemre elvesztettem lélekszárnyakat. (Septolet) Odavoltam érted, Szerettél, nem mérted. Jó legyek, kérted. Felséged, Emléked Gyermekként kivételem, Felnőttként mocsárvidékem… (Sedoka) Elváltatok értettem, Életem, közösen törtétek. Én, mint ellenség? Bizony ez érthetetlen, Mind ketten szembe fordultatok… Gyűlölted lettem. Ez bíz’ új […]

Posted by
Posted in

HAJÓTÖRÖTT LETTEM EGY SZIGETEN

Én mindég csak a szépet kerestem S mégis hajótörött lettem egy szigeten Azt hittem nem szeretnek Pedig csak Te nem szerettél Azt hittem elfeledtek Pedig csak Te feledtél A tünödö képzelet rácsos ablakán A rácsok közt felsir a magány Befogad maj kitaszit ez a világ Homokszemek közt pereg az életem Mint sivatagi vándor, forrást keresve […]

Posted by
Posted in

Haiku – Hazugság, illúzió, áradat témakörben.

Edit Szabó : Haiku – Hazugság, illúzió, áradat témakörben.. egy-két lódítás, érdekérvényesítés hozza a többit . messziről hallod elmédben a szép zenét, lelked muzsikál . folyó és patak óriássá duzzadhat, örök hatalmak Bőcs,2020.06.19.

Posted by
Posted in

A felhők formája, a szél zizegése “Szó-kincs 2020 Antológia”

A felhők formája, a szél zizegése, Mind azt jelzi, hogy a nyárnak már vége, Hiába áll a parton vagy a hegytetőn Kiterjesztett szárnnyal a fényes délelőtt,   Vége az aratásnak, állnak a gépek, Villám csapta nyárfán is árva a fészek, S mint vándormadár indul valahová Valahonnan az idő, mindig csak tovább,   Mintha ősi ösztönök […]