Posted by
Posted in

Napfénykeringő

  Napfénykeringő   Egyszer, nagyon  réges-régen, fura álmom volt egy éjjel. Erdő mélyén, zöld búra alatt, úgy repültem, mint a madarak.   Nem voltak határok, és korlátok, végtelen szabadság, amit látott egy földi halandó, szárnyak nélkül lebegve suhant, de megáll-e végül?   Bámulva néztek, az erdei népek. Boszorkák, manók és koboldok, hívatlan betolakodó voltam ott. […]

Posted by
Posted in

Keresed?

Keresed az életed az életben? Keresed a létedet a létedben? Keresed a boldogságod az életben? Keresed az értelmet saját létedben… Keresed a múltadban mi volt? Keresd, a halál után mi lesz! Keresed, az életben mi volt? Keresd… az öröklét, tán’ lesz… Vecsés, 2012. augusztus 29. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Edina 40. szülinapjára

Felnőttek a gyermekeim… versben és európai stílusú haikuban. Van még itt egy hely? Ünnepi murin lenni. Cukrosnak süti? * Terítékem van? Jó lesz a kutyával is! Csak ott lehessek… * Nagy tripla ünnep, Lesz, három külön torta? Édesítővel? * Akár az ujjak közül kifolyó homok, Az élet is lassan a múltba elcsorog. Nyújtózkodik idő… mókuskerék […]

Posted by
Posted in

Te és én

Te És én A világ Legtetején Egységgé válunk.   Mi  Leszünk Az erő, Szerelemben, Dalban rügyező…   …Pár, És bár Tétován, Lépünk, futunk, Egy a mi utunk.  

Posted by
Posted in

Újévi köszöntő

Új Évben Új remény, Új fejezet, Újító regény. Zsenge költemény. Új év szele Messze fúj, Minden  Új.  

Posted by
Posted in

Ősz

Ősz Az ősz el is jött oly hamar, hogy már mindent avar takar, a tünde nyárnak vége. Megint szívembe költözött a tompuló fények között egy lassulásnyi béke. És eljöttek a nagy ködök, lefedve tejfaluk mögött a titokzatos tájat. De kel a nap langy fénye már eloszlatja, s a félhomály éles kontúrrá szárad. Ezernyi színnel rám […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Február végén

Rózsa Iván: Február végén Még nyílnak kertjében a kis hóvirágok, De Teri néni már föntről tekint le rájuk… Már hatvankét éves szemmel nézem a világot; De a tavaszt együtt, bizakodva várjuk! Budakalász, 2021. február 18. Ragyogott a Nap aznap…

Posted by
Posted in

Tüzet gyújtottam

Tüzet gyújtottam, hogy legyen láng, Melyet őrizhessek egy életen át. Oly lassan tör elő  lángnak ereje, Félve kúszik végig az úton, Még uralkodik rajta a fagy. Nem hagyja őt erőre kapni, Fél neki hatalmat adni. De én erősebb vagyok nála, Szavaim el fújják a fagyot, Elolvad, s tovább nő a tűz, Én keltettem életre, Sehova […]

Posted by
Posted in

A szarka

Szarka kiáltoz a fán, végre megjött, itt a nyár. Csörög, forog, vígan dalol, ellopja, mit elől hagyol. Mind kísérti tolvaj szarkát, fényes gyűrű, csillogó lánc, ha nem vigyázol el is lopja, fészkében jó mélyre dugja.

Posted by
Posted in

Eszemben jársz, Elvira!

Vágyódok szerelmesen… (Hívogató!) Folyvást eszemben jársz, Elvira! Ez továbbélésem záloga. Veled élnem? Döfi… Üres élet? Krigli… Felejthetetlen vagy Elvira. Kapcsolatunk felett borult ég, Másnak tán’… nekem nem semmiség. Erdőn-mezőn látlak, Délibábként hívlak… Bandukolok semmiben, ez vég. Bánatból van az életutam, Épp’, hogy aludtam… csak vonzódtam… Hiányzol mim bánat, Ne döntsd életfámat. Szerelmetes Drágám, Te vágyam… […]