Posted by
Posted in

Nőrokon

Nőnap van A nő; testvér, feleség, és netán a nagymama… A nőnapnak, az ünneplésének most van a napja! Szeretjük őket, a szívünkben is élnek… Szeressük öket és semmitől nem félnek. Az év minden pillanatában kell szeretnünk őket… Ez ingyé van… szeressük öket, a nekünk fénylőket! Vecsés, 2019. február 21. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Lélek egy tükörből

Nem szolgálhatok két Urat Tudom, választanom kell , Lépteim  gyötörnek Az úton mennem kell   Nem vádolok másokat, Hogy ki voltam egykor Nem szórok átkokat Elég volt a harcból   A sorsom magam írtam Bűnös vérrel, sós könnyel S ha az Isten szeret Engem így fogad el   Nem vagyok sem tanító Sem tudományok doktora […]

Posted by
Posted in

Ajándék

Pirkadat kopog az ablakon Az álom karja lágyan körül fon Betakar a csend, S a kávéfőző forrón  dorombol Ébresztget a fekete dzsin Álszent csókokkal cirógat A Tegnap búcsút int S egy kopott kabátot hagy A meztelen holnapnak

Posted by
Posted in

Nőnap lett megint!

Újra megértük a nőnapot, Az idő sorolt, nem kapkodott! * Zamatos reggel, Felébredtem boldogan. Szívem csücske vagy! * Örüljünk a napodnak, köszönteni szándékozlak, Főzz is egy jó kévét, hogy a csészéink koppanjanak, Örüljünk a napodnak, köszönteni szándékozlak. Édes! Te vagy nekem a nagy Ő, a NŐ! Veled az élet, egy örömkereső! Ma legyen élményünk, egy […]

Posted by
Posted in

Nőnapon, esmét

Kendőbe van kötve a szeretetem… Hogy kéznél legyen, a vállamra vetem… Én azonban szeretem a nőket, nekem mindennap egy nőnap, Kín lenne nélkülük a perc, vagy akár üresen tengő hónap… Én mindennap és minden percben, szeretettel gondolok rátok, Úgy kelletek… szeretettel a leánykörben elmondhatjátok. Nekem is kell annyi, hogy… kérlek, figyelj csak rám, Mert a […]

Posted by
Posted in

Tavasz

Kaptat a Lassan fut a kicsi ló Ág rügye pattan, fütyül a rigó Nyílik a pittypang, zümmög  a légy Táncol a felhő, mosolyog az ég   Hova fut a Gyorsan a kocsi kerék? Zizzen a nádas, csörren az ér Reccsen a fűszál, ugrik a nyúl Tóban a kis hal úszni tanul   Dúdol a szellő, […]

Posted by
Posted in

Variációk egy szoborról

Edit Szabó : Variációk egy szoborról. Ó, ember henteregsz, e földtekén mi lett belőled ? ” madár fészket rak megmentődnek a hátán galambpár remél ” húzza ingedet kitárt szárnyú sasmadár, tested megremeg, emeld fel tekinteted, ember légy, sárból felkélj ! ” Miért ernyed el a tested, miért henteregsz te kedves ? gondolkozzál, ember volnál, mondhatod, […]

Posted by
Posted in

Tavasz hírnöke

Edit Szabó : A tavasz hírnöke Nyílnak a hóvirágok és ibolyák, vígan bólintanak, bár a föld kopár, fehéren és kék színekben pompáznak, jelei tavasznak már úton járnak. Lassan zöldülnek a tavaszi rétek, hallgatják messziről szólózenéket, szárnyak csattognak magasan az égen, vándormadár haza térhet fészkére. Hosszú útról megérkeznek hazánkba, gólya szárnya meglibben a magasban, elfáradtak, néha […]

Posted by
Posted in

Keringő

Edit Szabó :: Keringő Aranylóan sárgul határ, vígan dalol minden madár, nyárba köszöntött a tavasz, vágynak örömöt így adhat. Szép látvány emberi szemnek, vidámságot ad gyereknek, kicsi lány a rengetegben, pitypang virág a kedvence. Csokrot szedett koszorúnak, homlokán oly szépen mutat, örömében táncra perdül, körülötte virág rezdül. Keringőzik virág fölött, elidőzik pitypang között, csupasz karját […]

Posted by
Posted in

Viselt körülmény…

Hétköznapi pszichológia… meditáció. Ahogy a Hold megvilágítja a fákat, Nekem úgy kellene felismernem mákat, Ahogy a Hold megvilágítja a fákat. * Így öregen, lehet, Nem is kell már felismerés… Hold meg csak, világít. Szerelem szárnyán repkedtem, Örök szerelmet reméltem. * Az élet értelme vajon a lét? Vagy lét adja az élet értelmét? * Ha nincs […]