Rózsa Iván: A világ Hirtelen rád zúdult a világ… S rájöttél, van benne egy kis világ! Ez a világ a sajátod, csak a tiéd: A világok találkoznak, hol a messzeség… Messzeségekben messzi a megváltás: Messzeségek végén vár rád valami más. Talán éppen a nem várt megváltás: Valami kézzel nem fogható, valami más. Budakalász, 2018. június […]
Pünkösd /Akrosztichon/ Pompás pünkösdi rózsák ünneplik üdvösség áldását, néma szirmaikat bontják keresztény pirkadatra, örömünnep áradjon sérült, zord világunkra, derüljön az ég hálánkra.
Nehéz, bánattal, fájdalommal teli napokat élek meg. Félek, elszakad a lánc, ami összeköt veled. Úgy érzem, marokkal szorítják össze a szívem! Darabokra hullik szét a testem, a lelkem. Legyőzött lettem. Gyere vissza! Én is hazaértem! Kűzdj magadért! És kűzdj értem! Sírok, de csak belül zokog a lelkem. Szorítom, húzom láncunk kapcsát el nem engedem! Újra […]
Versben és európai stílusú haikuban és tankában… Lehet minden… jól sejtem, hogy minden elveszett, Pedig szerintem ennél jobban is lehetett Volna, de mit a könny már lemosott, elveszett! Ha embernek bőven volna, -sok- örömkönnye, Ha nem folyna folytában, az a bánat könnye, Még végül jó dolga lenne, talán örökre! * Mikor van késő? Mikor végső […]
Vértesszentkereszt Bús bokrok,cserjék,a múltat feledték pár oszlok,kő maradt,évszázadok alatt ha szél fúj hallani,régi idők zsoltárai szállnak át,történelmen,vadvirághaj lebben rom maradt,erdő ölében,múlt idők ködében. Nádas Halkan zenélő nádas,míg locsog a víz fodros ruhát ölt,ezer és ezer csíz zümmög száz bogár,s gólya kelepelget csendes most a part,a pillanat felemelget. Erdei séta Napsütés,őszi,szép idő,erdei út elébed jő megállsz,az […]
Az időd véges, ezt te is tudod, mert hajszálon függ csak az életed, árnyékkéz mozgat múló perceket, a suhintás ívét már nem láthatod. De félúton penge és kéz között, még hangosan ketyegve jár az óra, zsinórja tartja,szála már bomolva, penge fényes rá rozsda nem költözött. Vajon a gyertya meddig világít, karmos újak mikor nyúlnak érted? […]
versbe szövött gondolatok mondják el sorban gondjaid ki kell írni mert megszokod letörnek akkor szárnyaid talán a gond így sokkal könnyebb hisz kiírva mégis más lehet néha elejtesz egy-egy könnyet olyan ez mint egy rossz látlelet hiszed az álmok nem hazudnak hű társ a papír s a ceruza a lassan omló falak alatt veled van […]
Szárba szökkent már az új kalász, szőkeségén elmereng a nap, s míg lágyan dúdol a szél a nyárnak, mint szelíd tenger ring az arany táj. Drága kincsünk e székely rónaság, földjében terem dúcos kenyerünk. Szépmező, te népünk hű szolgálója, őrködjön fölötted múltunk s jelenünk!
Hétköznapi pszichológia… Az élet nemcsak szövevényes de, telve van törésvonalakkal. Van, ki csak ezeket érzi, van, ki egyáltalán nem érzi. Ember élete végéig együtt él hatóerő vonalakkal… És Van, aki mindezt, a háttértényezőket még-már nem érti. Végig az élet-fronton, küzdeni kell a titkos halálzónákkal… Vecsés, 2017. június 21. – Kustra Ferenc
Hétköznapi pszichológia… Ha senki még nem vádol, de Te azért védekezel, Akkor az már a menekülésedet jelenti. Ezzel gyanút ébresztettél, mit fel nem tételezel. Már Elég a másiknak rejtve, de nagyon figyelni… Gondatlanul gondolkozol, ez szövetség veszteddel. Vecsés, 2017. június 20. – Kustra Ferenc
