Posted by
Posted in

Őszi fák

Kopasz faág, leng a szélben. Levelei földet érnek. Duna parton ezer színben, Játszanak az őszi fényben. Sima tükrén a folyónak, Nézik őket őszi fák. Hallgatják, a nád dalát. Lesz  még tavasz, Itt lesztek még. őszi fák.   Vízre hajló, erős törzsű, Nyári napban, árnyat ád. Védelmezi kicsiny fát. Gyökere él, magasba tör, Kusza ágán, felhők […]

Posted by
Posted in

Kegyelem

Kegyelem a szeretet. Forog körbe. Látom a lépcsőt, Nyílnak a kapuk, A hitem vezet. Versben dalolok. A megváltás ünnepe, Hidakon érkezik. Nyújtom a kezem. Otthon vagyok. Lépdel a Föld mezején, A szeretet.

Posted by
Posted in

Megváltás

Megváltást hoztál, bűnök bocsánatát. Boldog születést. Emberré váljon aki elesett. Feltámad, hitet ad a szeretet., Tükör az arcod, ragyogás. Légy igazság, mint gyertya lángja. Világíts rejtett zugok homályába. Kopogtass, kitárul az ajtó. Átléped a remény küszöbét. Járni kezd a láb. Töröld le, könnyeid nyomát. Befogad a szenvedést megváltó út. Új hajtás fakad, őszinte a szív. […]

Posted by
Posted in

Gőg

Ne sújtson a gőg. Szeress, ne ítéld az embereket. Lásd meg benne a jót. Mi az mi kínozza a szenvedőt. Nézz rá, áradjon a fény. Szemével láss. Ott bujkál a homályban, A hit és a remény. Szavaiddal emeld fel őt. Áldozatból szeretet fakad. Mutass utat. Hol a világ színes, A fű ébredő remény, Ott a […]

Posted by
Posted in

Az időt megállítani…

Edit Szabó : Az időt megállítani… . Az óra mutatóit összetörheted, perceket megállítani még sem lehet, Az óraláncába hiába kapaszkodsz, idő múlására akárhogy haragszol. . Eszedben marad fájón minden egyes perc, mi bánatod szerezte,soha nem felel, nem jött el kedvesed,bánja fehér ruhád, mert örökre bezártad szerelmed búját. . Dühödet kiadtad az esti világnak, működhet életed, […]

Posted by
Posted in

A csönd árnyékában

A csönd árnyékában éltünk, És eggyé váltunk a szürkeséggel. Takarónk többé nem takar, Vásznában immár szálak vagyunk.   Bíztattuk magunk nemrég: Ez a „szürke” nem kisegér-bunda, Hanem színe az erdős novemberi égnek, És hatalmas sarki tengerek fekszenek alatta…   Tudattuk magunkkal: ez bálnát rejt és szarvast És miden nagyvadat a hajnal elöl. Alkonyba merít űzőt […]

Posted by
Posted in

Ősznek is vége lesz

Edit Szabó: Ősznek is vége lesz . Rozsdabarna levelekkel megőszült a tölgyfa, az aljzata sárga arany virul az avarban. . Rét közepén egyedül van, körötte a síkság, törzséhez áll támaszkodva egy gyönyörű szép lány. . Tekintete messzire néz körbe a szép tájon, folyópartján a zöld bokros látnivalót kínál. . Életet ad a folyóvíz bozótosnak,fának, ősznek […]

Posted by
Posted in

Hogy most boldog legyek…

Hogy most boldog legyek, az kellene nekem, hogy te, mint két éve, itt légy ma is velem. De rád én immár csak emlékezni tudok, ami történt, azon nem változtathatok.   Így hát a boldogság elkerül mostanság, és marad számomra az egy szomorúság. Ülök hát szobámban s magam vigasztalom, a szép emlékeket, ahogy visszahozom.   A […]

Posted by
Posted in

Szikla vagyok

Szikla vagyok Törhetetlen és erős gránitszikla vagyok, súlyom alatt sok ember lépte megbicsaklott. Ki feladta, eldobott és messze szaladt tőlem vagy durván belém rúgott, de én el nem törtem. Edzett lelkű s kitartó, konok harcos vagyok, védtem magam, ha kellett, s megjártam a poklot: emberarcú szörnyek hordái támadtak rám, de küzdöttem, és küzdök azóta is […]

Posted by
Posted in

Zene hullámai

A zene hullámai a térben, Magasba érnek. Fut tova a légben, Az élet dallama. Szívben ragyog a fényben, Lágy sugár. Minden pillantása idézi, A tavasz gondolatát. Mosolyog a zene dallama, Érzed, szívig hatol. Egyszerű szava. Hozzád talál, zenél a fény. Sugárzón terül szét. A világ tengelyén. Csokorba gyűjtöm a fényt, A kezedhez ér. Mosoly lesz […]