Mondod, mondom tengernyi a gondom nincs egy rongyom dühösen sikoltom. Áruház, merész van kecsegtetés pár darab mesés lehangoló befejezés. Retikül ébenfekete pici a felülete ne pakolj az üzenete nem fér bele a fele se. Új cipő szorít az ember vonyít akad aki okít segítségéről biztosít. Az idő szalad harisnya szakad boka dagad fej széthasad. Átmosod […]
Porból lettünk Csak a porból látszik, mily messze az isten, le kell hajolnia, hogy ránk letekintsen. Porból porrá leszünk, így hangzik az ige, ezért, ha fúj a szél, dobál oda-ide. Könnyű fajsúlyú lét, gyökértelen világ, leporolt közhelyek között nőtt ideák miatt, ha fúj a szél, fuldoklunk a portól, létünk előzetes túlvilági […]
El Camino Csendes hullámokra vágyva vadvizek sodrában kapkodsz levegő után, s zihálásod hangja zúgók robajába fullad. De ugyanígy halna el kipréselt fohászod is. A természet vigyáz reád, hisz atomjaid részei a mindenségnek és ha erre gondolsz, már nem is akarsz megérkezni. Tudatalattid dermesztő mélyén átértékelődnek a vágyak, s dacos paradoxonná mutálódsz: bensődben […]
Mint a vadak Kéz a kézben: elcsépelt szavak. Élünk, vagyunk. Városi vadak. Létünk hamis. Káprázat, csalás, szellő lebben s oda a varázs. Ember-porszem kergeti álmát, vakon hiszi mindenen áthág. Nem mer, nem tud akarni látni: lélek nélkül senki-akárki. Naiv bolond, úgy sejti boldog s szíve helyén érzelmi foltok. Fényre […]
Edit Szabó : Átölel a zene Hallom a muzsikát, hátamon hideg jár, gyönyörű dallamok, örömet hoztatok. Átölel a zene, lelkemben örökre, hangját ha hallhatom, vágyamat álmodom. Álmodok dallamot, kísérnek a hangok, zene az életem, oly régen élvezem. Bennem él oly régen, mikortól éledtem, nekem szólt minden dal, velem volt minden hang. Életem elején, éneklés megkísért, […]
Holdfogyatkozáskor Legcsillagtalanabb égbolt… Tengeri nyugalom A búvárhajó, fönt siklott, Navigátor világított. * Tengeralattjárós… Vér szavára szolgál hűen. Ha nem jön torpedó. Hatvan ember összezárva, Mennybe mennek, vagy pokolba? * Holdfogyatkozásos Éjszakán, dúl a sötétség. A tenger is alszik! Búvárhajónak fönt siklás. Haladáshoz nem kell lámpás… Vecsés, 2019. február 6. – Kustra Ferenc – TANQ csokorban
Edit Szabó : Szárnyalj velem Vörös égbolt, lemenő nap, magasságban szárnyal a sas, végtelenbe visz az útja, nem kérdezem, mi a sorsa. Szárnya libben oly kecsesen, vágya – mindig szabad legyen, repülhessen fenn az égen, messze lásson a vidéken. Szabad élet, szabad madár, szabadságod szívembe váj, veled szállnék oly magasan, csendes éji magányomban. Könnyű szárnyon […]
Bálint nap van… nagyon kell emlékeznem rád… (Szenrjú) Hiányod dühöng, Vágyam, meg szinte őrjöng… Miért nem vagy itt? (3 soros-zárttükrős) Itt vagyok én egyedül, a Bálint napon, Szomorúság talán látszhat az orcámon… Itt vagyok én egyedül, a Bálint napon. A pihentető, mély alvásod után, legyen napsütéses a napod! Ne feledd, sorsod kerítés oszlopait állítólag Te […]
Sírni bűn. Sírni nem szabad. Ezt adja át egymásnak Éveken át száz meg száz ajak. Sírni bűn. Sírni nem szabad. Csak a gyengék sírhatnak, De a gyenge nem sír. Elszalad. Sírni fáj, Nem sírni jobban. Azt senki sem látja, ha A szív csak lüktet, s már nem dobban. Ne sírjál! Nem tudod, […]
Elpuhult nemzedék Elpuhult nemzedék Dolgozni nem akar, autót szeretne luxust és nyomort is vásárol hitelre, nyaralásra telik, no meg a wellnessre a válasz csak ennyi: életből felmentve Szülővel, baráttal csak is Neten kever, lassan a családja a legnagyobb teher, barátnők, plázák, meg szalonok kegyeltje, a válasz csak ennyi: életből felmenve Letölt […]
