Rózsa Iván: Komor korok… A végén még visszasírjuk a marhákat… Jöttek helyettük ezek a vadbarmok… Mi, fiúk szidtuk az apákat… De a mi korosztályunk sem jobb… Budakalász, 2018. február 15.

Rózsa Iván: Idős idő Bottal jár ember És idő, az elmenő: Ki, hová csoszog? 2018. február 15.

Rózsa Iván: Poseidon nyomában Poseidon Isten Nyomában hullámverés: Tetemrehívás… (King Crimson: In the Wake of Poseidon) 2018. február 15.

Rózsa Iván: Daltalan pacsirta Pacsirta nyelvek Aszpikban – egyik tiéd: Most tálalják fel! (King Crimson: Larks’ Tongues in Aspic) 2018. február 15.

Rózsa Iván: Karmazsin-fekete Csillag nélküli Éj – fekete Biblia: Csodás muzsika… (King Cimson: Starless and Bible Black) 2018. február 15.

  Én még hiszek a költőnek, Verseiben megírt érzésének, Ha a csapongó gondolat ereje, Betalál a szívek belsejébe. Ha a vers szépsége megkapó, A sorok közt is olvasható. Lélekből kitörő vágyakozás, Melybe beleszőtte a csodát. Versében önmagát adva, Hamis szót nem használva. Nem száll el a gondolat, Örökre az övé marad. Ha költő kifogy a […]

  Amikor a sötét árnyak Elborítanak, A napfényt hamisnak látod A felhők alatt. Ha a magad útját járod Bátran tedd, Mert az árnyékból kilépve Az a te életed. Rád is jut a fényből Fordulj hát felé. A simogató szellő hűvösétől Miért félnél. Reményed el ne hagyjon Nélküle mit érnél Az árnyakat egyszer, meglásd Elfújja a […]

  Az éj virágának színe Mindig fekete, Hiába süt erősen a hold Sárga fénye. Ha tartós lenne a sötét Fényre vágyna, Az áhított világosságig Sokat várna. Hová lenne szép szinének Csodás varázsa, Elveszne végleg a sötétban Fájna hervadása. Ha elmúlik az éj Fekete színét, A reggeli nap sugara Oszlatja szét

  A követ, mit elsodor A gyors vizű patak, Nem látod többé, Árral úszik céltalan. Ha hullámok görgetik, Koptatják,formálják, Jégkristályok fogsága, Széleit csiszolják. Szabad tér, a formának, Neki, ha sikerül, Formázva tovább megy, Vagy elmerül. A patak hordaléka között, Rátalál valaki, Mert a kő, kicsiszolva, Drágakővé válik.

  Az égbolt legszebb ékszere, Ő az érkezés és távozás mestere. Amikor kora ősszel megpillantom, Tudom,hogy tavaszig csodálhatom. Nagy ködfátyol veszi körül, De ragyogása kitűnik legbelül. Egy csillagkép ő,a sok közül, De csodálni, őt tudom egyedül. Őszi csillaghullás idején meteor rajából, Fényt szór a földre csillagporából.