Posted by
Posted in

Esőben borral, idővel…

Eső esik, Kint állok alatta. Elgondolkodom, Kezemben borral, Siratom fiatalságom. Mennydörög is. Aztán odaül az idő, Markával üvegem, Kirántja kezemből, Iszik hevesen. Nem kérdez, Csak ül némán. Egyedül lennék, Nem kéne társaság,  Panaszom legyen,  Csak az enyém. Villámlik most, Bátorságom borból, Merem, Szembe nézek vele, Elküldeném, De nem lehet. Fürkésző tekintete, Zavart szít.  Bolond idő, Gondolom magamban, Minek ül itt, Ha nincs szava. Hevesebben esik már. Aztán harangszó, Képében megszólal. Nézd az esőcseppeket, Addig fénylenek, Tündökölnek, Amíg lehet. […]

Posted by
Posted in

Csak egy játszma

Csak egy játszma Nézd, kezemben már az összes kártya, háromszor cseréltem szívre várva.         És lőporos szerelmek, összefont „nagy szavak” buktak el mindhiába. De veled, akár az újbor télen, én bíbor nyugalommal megértem.         Néma múltunk lejátszott meccseit már nem keressük egymás szemében. Lelkeden át kap lelkem új teret! Aki kívülről néz, tán felnevet,         hogy egymásba érnek […]

Posted by
Posted in

Meskete

Meskete   Kerek erdő közepében, kocka várrom sarkában, egy kerekded királylány, nevetve sírdogál. Vidám lelke szomorkodik, a királyfi merre jár? Száz éve is talán annak, hogy összeomlott ez a vár. Beázik a teteje, nincs szegénynek kenyere, Pénze sincs, hogy építkezzen, egyedül van mindenre.   Kerek erdő közepének keskeny ösvényén, Sötét lovon deli herceg, a várrom […]

Posted by
Posted in

Hiányzol anya

Hiányzol anya   Anya voltál s lettél felhő, Puha párnán ücsörgő. Nem öleltél, nem féltettél, Odafentről figyeltél.   Hiányzol nagyon e didergős hajnalon! Hiányzik két átölelő karod, simogató szemed, Meleg csókod homlokomról, ajkad, Mely elmondja, hogy szeret, olykor dorgál.   Megmutatnád, mit rontottan én el! Odabújnék, boldog lennék, Ha átölelnél s féltenél nagyon! Tudod hiányzik […]

Posted by
Posted in

Zokszó

Zokszó   Megtaposva, megtépázva, Boldogságos nagyvilágban. Lélekharcok felemelőn, Földet érve felébredőn.   Minden ember Világ-Csoda, Még se hiszi, nem ad oda, Semmit sem félt, mindent akar, Földet, s vizet úgy betakar.   Ne lássa más, de szeresse, Sötét éjben megkeresse. Rántsa le a leplet róla, Csinálj angyalt magas hóba!   Talán fentről megláthatom, Én is […]

Posted by
Posted in

Itt vagy

Nem talállak, mégis vagy. A szélben táncoló levél, A reggeli ébredés. A Napfény sugár, rám tekint. Őrzi szemed tükreit. A lépted nyomát keresem, A vízre futó fövenyen. A köveken ahol ülsz, Előttem jársz, Mégis itt vagy legbelül. Emlékek tava tükrözi, Szerelmünk legszebb perceit. Megleltük az élet kincseit, Kagylóban élnek gyöngyeink. .  

Posted by
Posted in

Istenem kenyeret adtál. Lelkembe láttál. Sziklára épített, A házad. Hívtál. Él a kő, Mit nékem adtál. Megtart. Áll a viharban, esőben. Szél nem mozdítja, Ár nem töri. Fülem hallja a hangod. Vezess engem. Karod intett. Kezem kinyújtom felé. Élő kövekből épül a ház. A fájdalom könnyeit, Tisztára mossák, A lélek kövei. Élő a szépség, A […]

Posted by
Posted in

Jelek

A jelek írják a jelent. Ébreszt. Lásd, figyelj. Mosolyod szeme, Felhők tekintete. A virágok színe, Otthonod rejteke. A jelek szólítanak. Utadon kísér. Jövődről mesél. Fogja a kezed. A szeretet vezeti léptedet.

Posted by
Posted in

Hidak

Jártam már hosszú hidakon. Partra értem, az égre néztem. Hidam a szeretet. Pillére a szív. Láthatatlan, egekig ér. Sétál rajta, a hit a remény. Építem szavakkal, Tiszta szeretettel. Haladok a hídon felfelé. Mögöttem a táj. Előre lát a szem. Eltűnik az akadály. A jelen, a jövőbe lép. Felnéz a szem, Látja a csodát.

Posted by
Posted in

Élet

Folyamatos növekedés, csökkenés. Csúcspontok, mélységek. Jó és rossz keveréke. Évezredek visszhangja. Benned ölt testet. Vándorolva létünk, Örök idők óta.határokat lép át Ajándék a perc. Magot vet, életet arat, A jövő nemzedéke.   Üres lapra, írások sokasága.. Új tapasztalás, tanulás adománya. Cselekvés szabadsága. Terjedés az élet. Nem jutsz át rajta, sértetlenül. Földi lábad nyomait, Az élet […]