Filozofikus felfogásban… Elfojtott vágyakban tobzódnak hevült testek, Simán megszűnnek, oly’ nagy plátói szerelmek. Hajnali harmatban tárt karokkal futnék eléd, De még fekszem, és csak, egy álmot gondolok beléd. Megállítanám én a szerető, emésztően kedves képeket, De a harag nem engedi, betonba betapossa a lelkeket. Völgyecske ölében csobog egy apró patak, Vize mérgezett, már kipusztultak a […]
Ősz, a végtelen Csend és béke, napsütés. Viharos szellő! * Bátorító hangot hallok, hogy bármit elérhetek… E nagy lehetőség ébreszti bennem a kétségeket! Végiggondolom, már végigálmodtam az összes álmom, De ez csak álom maradt, lehetőség nincs, ezt fájom. Régi fekete-fehér fényképek, már fakultak Velük, már a friss vágyaim is eleve szakadtak. Az ember ne legyen […]
Mily’ Ékes Takaró. Körül ölel Ő, sötét estem. Estére, én takarni készültem a törékeny tested, De elkészült a sötétből szőtt takaród… ez ested. Sötéség honol, Nem téveszt(ő). Titkot rejt, Takarj Be! Innen, már összeért a tér az idő és a lét Mi meg csak élveztük a szerelem hevét. Nincs már távolság. Tér, idő, lét Összefut. […]
(haikuban) takaród rövid húzd össze magad most vagy keress nagyobbat
(haikuban) arcodon látom megdöbbentél nagyon ily csúnya vagyok?
(Haikuban) fehér fekete ellentét-e neked is vagy csak két szép szín
március idusán tizenhét éve mikor elhagytál minket jó-apám pontot téve egy élet végére a halál ült tort az élet fonalán három napig tartott ott a kóma betegség tépte marta testedet mintha az elmúlás megnyugodott volna mikor a szíved már nem verdesett mi döbbenten álltunk mert reméltük erős akarattal még visszatérsz csak emléked mit magunkkal vittünk […]
Úgy elmennék messzire, hogy ne találjon meg senki se! Ahol egyedül lehetnék, s azt tehetném, amit csak szeretnék! Mondjuk, egy lakatlan szigetre, égszínkék tenger ölelné körbe. Aranysárga homokját simogatnák lány hullámok és én csak feküdnék a homokszőnyegen, becsuknám a szemem, és élvezném, ahogy a Nap sugarai csiklandozzák arcomat. Csak feküdnék órákig, és szívnám be a […]
– Hiány – Egyszer minden dolgom a helyére kerül – de belül reszketni fogok, tudd, menthetetlenül. Egyszer körülöttem rend lesz és tisztaság – de benn akkor is marni fog a bizonytalanság. Egyszer a nap újra sárgán vár, melegen – de félelmeim az se oldja fel majd teljesen. Egyszer körülöttem tökéletes lesz minden – s mi […]
(tükörvers) azon a forró éjszakán mikor fogantam istenem gondolt-e akkor valaki rám ha egyszer majd megszülettem mi lesz belőlem hova jutok lesz-e erőm emelkedni vagy csak a porba zuhanok s úgy kell majd arrébb lökni. s úgy kell majd arrébb lökni vagy csak a porba zuhanok lesz-e erőm emelkedni mi lesz belőlem hova jutok ha […]
