Az életképet, TANQ –ban írta meg a szerzőpáros… A róka, kenyeret Keres… egy nyúlnak képében! Mezőn is kóricált. Apró szemű hó szálldogált, Ifjú pár mezőn álldogált. * Láp régen befagyott, Ott csúszkál, a hideg jégen. Már hangosan korog. A gondolatuk azon járt, Találni jó szórakozást. * A mezei nyúl is Ott van már, valamit rágcsál. […]
Őszből a télbe… a tanka csokrot eredeti Baso féle stílusban írta meg a szerzőpáros. Napsütés ragyog, Szélhárfán, dallam csendül. Fázós hajnalok. Faágakon szél zenél, Múlt szerelemről mesél. * Sárga avarba Belehalt a jó idő! Nagyúr a múlás. Didereg szívem, lelkem, Hiányzik a szerelem. * A hűvös szélben Keringőznek, levelek. Ez, utolsó tánc! Így ősz vége […]
Hétköznapi pszichológia… Köd Sűrű Fényt takar. Varázskerék Kijárat nélkül. Kijárat nélkül Varázskerék. Fényt takar Sűrű Köd. * Eltévedtem, körbe-körbe járok a ködben Itt bizony nincs, mi világítson és mutassa utat. Érzem, hogy jéghideg homály van körülöttem, De, Eszem-lelkem, lábam, visz és a kiút után kutat. Sokan eltévednek… a saját életükben. * Út Sehol, Hol vagyok? […]
A létfantázia kérdéseiről versben és HIAQ –ban írt a szerzőpáros Jó lenne kislánynak lenni, És mindent elfelejteni, Gond nélkül élni, nevetni, Boldogan felhőt kergetni. Indul reggel, múló Szeszéllyel, kedvünk még alszik. Napfény-sugár ébreszt. * Tavaszi szellővel futni, Minden kis virágot tudni, Ahol szép, oda eljutni, A sok rosszat átaludni. Fonok vágyaimból, Napfény tűzén át, koszorút. […]
Avagy az öregedés filozófiája… Fázósan ülök, fogam is összekoccan, Révedek. Szemezek a semmivel hosszan. Hallom, mások nem is ismerik a semmit. Értem, de én meg miért? Csak? A mindenit… Ma tettem: telefonáltam, szervezkedtem, De nagy elutasítás lett osztályrészem. Egyre jobban látom, bennem van a hiba, Tán’ korcs vagyok, mint egy törött szárnyú liba. Én is […]
Életmúlás… Csodaszép, csendes tajtékszínű a nap, Üstökét megragadjuk, mondá a pap. Makacskodni, hőzöngeni nem szabad, Mert az élet mellettünk csak elszalad. Nehogy hamis útra tévedj, menj tovább, Látod, hogy erdő… kerülj kicsit odább. Hínárba, ha belekeveredsz, jó kilábalni Az életet így lehetőleg jónak átírni. Kontrolláld életed, s esztendő nem múlik hiába, Légy te okos, önmagaddal […]
Hétköznapi pszichológia… Jeges hideg oson a tél előn, Nem csak a járdán, a lélekbe is! Ezt a belső hideget kezelőn, Tán’ A szeretet-meleg, segíthet is. Kilábalás nincs… hideg harcmezőn. Vecsés, 2017. október 5. – Kustra Ferenc
Hétköznapi pszichológia… Valahogy, mindig éreztem uralja a létemet egy ötödik hadoszlop, Pedig az „értők” tagadták… így tőlem elvették a létet. Kicsit úgy is éreztem, eljön a nevezetes „D” nap-segítő vonatoszlop. De Az „értők” hiába biztattak, csak húzták bennem a féket. Mások velem csak jó-pofiztak, képmutattak… volt csak szembejövő faoszlop. Vecsés, 2018. július 29. – Kustra […]
Hétköznapi pszichológia… Egész életemben igyekeztem előre, pozitívan hittem, De, így öregen már kiderült, csak otthon zsákoltam… Engem, bár sok-sok atrocitás ért, soha el nem hagyott hű hitem S Mégis, csak álmodott, virtuális volt hosszú utam… De kérdés, mi a pozitivitás? Vajon az, amit diktált hitem? Vecsés, 2017. június 20. – Kustra Ferenc
Hétköznapi pszichológia… Van, akit hamisítások és hazugságok köde leng körül, És még ő az igazságosztásnak, tősgyökeres bajnoka. Az ilyet meg még, hozzá csatlakozott szerencse veszi körül És Vele, biz’ harcok nélkül lehet, győző-igazság bajnoka. Ő sorsa mindegy is, de az áldozata, nem annyira örül… Vecsés, 2017. június 14. – Kustra Ferenc
