Posted by
Posted in

Kegyes hazugság

Hétköznapi pszichológia Ha valakit nem akarunk megbántani, akkor hazudunk… mellébeszélnünk neki, Akár gyermekmese szinten, eltereljük a figyelmét! De, mi nem bukhatunk le! Van még olyan is, hogy igen is nem mondhatjuk meg azt az oly’ súlyos igazat neki És Bár hányan tudjuk is, az igazságot teljességgel el kell titkolni előle! Végrehajtása és titokőrzés, embert-próbáló, jó, […]

Posted by
Posted in

Töprengések

Költő vagyok-e én vagy csak verselgető rossz fűzfapoéta,  rímfaragó-forma? Bizony, hogy nem tudom. Magamról ítélni, nem is az én dolgom.   A magyaros ritmus lett az anyanyelvem: a kétütemű hatos szinte önmagától „szakad ki” belőlem, akarom-e vagy sem, nem is kérdezi meg.   Döccenhet a ritmus, felszisszenhet a rím, de én csak folytatom, hogyha valami […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csábító haikuk

Rózsa Iván: Csábító haikuk Elcsábítottál, Szelet vetsz, vihart aratsz: Most magadra vess! Igéző sugár: Naphoz vonz, Földre csábít; Mindenhol ott van. Csábító mosoly, Kacér dáma, fegyverrel Felruházva, hej! Budakalász, 2020. november 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jelenlévő erők

Rózsa Iván: Jelenlévő erők A hivatalosan nem jelenlévők Irányítják valójában az igazi jövőt. A papagájnak is rossz hivatalosan jelenlévők Nem képviselnek immár jelentős erőt. Budakalász, 2020. november 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ezüst szerkezet

Rózsa Iván: Ezüst szerkezet (Hawkind: Silver Machine) Álmomban újra megjelent az ezüst szerkezet; Rá felülni, Istenem, vajon milyen lehet?! Álmomban én vezetem az ezüst szerkezetet; Ki tudja: honnan jött, és merre mehet?! Budakalász, 2020. november 19.

Posted by
Posted in

Poéta kalamárisa…

Míg, kezem- vezette toll sercegve dudorász a papíron, Addig örömöm, bánatom magamból, tollammal kiírom. Fehér, famentes papírra vetem a dolgokat, Írok bele sok mindent, szépeket és gondokat. Kalamárisomban a sok tenta, az maga a tudás, Lúdtollammal hordom papírra, maga a boldogulás! Jó, frissen metszett a lúdtollam, egészségesen sercegve hagy tentát a papíron, A gyertyáim is […]

Posted by
Posted in

Évszakok…(Hálaének-ciklus)

ZÖLD PILLANGÓK TÁNCA. (Tavaszi hálaének) Állok kicsinyke szobám ablakában és nézem Amint a falevelek, a zöld színű pillangók az enyhe Tavaszi szellőben vígan táncolnak az ágak hegyén. Tegnap még észre sem vettem őket, mára Újra üdén, frissen mosolyogva ringnak a fákon. Isten üzenete érkezett el velük a háborgó világra. Kérlel bennünket esendő gyermekeit figyeljünk Rá. Vegyük észre titkos küldeményeit, az […]

Posted by
Posted in

Tarlótűz – Éld túl!

Tűz a nap, ég már, gyullad a tarló fény szalad és lángnyelve kaszál, szél viszi füstjét – hinti a gyarló – pernyével hullva, száll a halál. Üszök borítja, gyász nevet reánk, sercenő hangon sír egy lidérc. Gyűlölet lobban és hízik a láng, csalfa remény a távoli bérc. Démonok táncát ropják az árnyak suhanó füstben izzó […]

Posted by
Posted in

Reggeli ködben

Úgy látom, ősz van… A szokásos, áttetsző reggeli ködben, ősz van! Komor és zord látvány,,, látótávolság, alig van. A ködpászmák között, fejünk fölött egy repülő, Ami rögtön láthatatlan lesz… tovarepülő. * Ködös reggelben Köd majd’ hegyet is fedi. Köd ül völgyekben. * Ködös időben, Fénytelenül kel a nap! Láthatatlanság. * Ködös reggelen Elrepülő repülő! Villanásnyira! […]