Hal-sorozat 1. A hal kifogva… 1 Csapkod és csapong. (Szárnya még vizes talán.) El is repülve! 2. A hal kifogva… 2 Csapkod és csapong. (Szárnya még vizes talán.) Halász lesújtva! 3. Oxigént A hal belélegz. Folyik tenger, folyik lég. A hal kilélegz. 4. Hal van 1 Hal van a vízben. És a teában, tejben, gyorsan […]
Enyém, vagy a miénk? Tied, vagy a miénk? Csak Jönnek Viszályok Nap-nap után, Ha nincs már, ,,miénk’’. Ha nincs már, ,,miénk’’! Nap-nap után, Viszályok Jönnek Csak. Csak Kérdés? Sértő szó, Kételyt keltő Vagyonosztás, mért? Vagyonosztás, mért? Kételyt keltő Sértő szó. Kérdés Csak? * Gyerekem, vagy a miénk? Gyereked, vagy a miénk? Szó Vádló! A gyerek […]
aprócska élet a sors kegyetlen tépi cibálja eresztékeit kicsike fiú nem ő az egyetlen a sors belemélyeszti körmeit lázad a sorsa ellen még vágyva az elismerést és szeretetet de mit nyújt az élet ha egy árva a lét mezején álmokat kerget mert minden gyermek a jövő záloga ha máskor nem talán gyermeknapon érezze valaki vár […]
szentlélek szállta hozsanna néked csend borul a csendre vár a vigasz virágvasárnap létedet érzed de megnyugvást sem hoz már az igaz ott állsz a parton a hit-folyó száguld kántált imákban bújik a remény az apróért mért léted sem drágult a valóság néha nagyon kemény a megváltás vajon elér-e hozzád vagy menny és pokol csak játszik […]
Edit Szabó : Életkép Kopár a táj, szikkadt határ, száradó csonkok kérnek esőt, felhő borong,folyhatna már, esőcseppért kiált a táj. Mezőn,réten pipacs virít, száraz tájból messzire néz, pihenő szép sudár leány arcán a pirosló fénye. Elindult ő,fáradt lépte megpihent virág tengerében, fehér ruhájára rávetül piros pipacs múlt emlékébe. Elmúlt a rég, a gyermekség, felnőttként tör […]
Természeti kép, jelenség, esemény-ebből eljutni valamely emberi tetthez. Ilyen típusú haikuk: Vihar van! Zuhog a villám. Kigyullad a fa, a ház, készít a bárki. A mi táplálékunk Amikor esik, óceán szül sok folyót, megisszuk mindet. Fú a szél! Zizzent a levél, surrant a macska, egér. Mi állunk-megyünk. Egy villámról Benyúl a fába, amint alatta […]
A darazsakról, TANQ –ban értekezett a szerzőpáros… Mint nyáron, akkor is, Ház és kutyapásztor voltam. Az én nyaralásom! Társas, redősszárnyú darázs… Hártyásszárnyúak sem varázs… * Dolgom bevégezve, Már is indulni készültem. Vettem kerékpárom. Többféle: fali darazsak, És élősködő darazsak. * A szememhez kaptam. Szemüveg mögött, mi lehet? Egy darázs! Szúrt is már! Látjuk sokat, kecskedarázs, […]
Fura az élet, abból csak egy van… Hetven éve, hajnal négy-huszonháromkor, élet jól elkapta a grabancom! Egyedül voltam, sorba állított, pedig láthatta, nem rakoncátlankodom… Nem is vettem észre, amikor erős hajókötél-gúzsba kötött! Nem tudom ma sem, miért bánt velem így, szerintem nem vagyok lökött. Fiatalságomról, annyit tudok, volt részem nagy szeretetben, De bevágott első bomba, […]
Edit Szabó : Hitem az életben Megtanultam nagyon korán lesz életünk holnap után, nagyszüleim nem ismertem, Isten tette talán velem ? A szüleim felneveltek, kezeikkel terelgettek, szavaiknak mindig hittem, messze ment az Isten innen. Szorgalmasan dolgozgattak, minket is munkára fogtak, nem múlik el, mert nem emlék, mindent tudok, nem feledék. Nem feledék házi munkát, felnőtten […]
A gondtalan ifjúság észrevétlenül tovalebbent, kileste a nagybetűs élet és a szeme sem rebbent. Titkok súgtak össze sarokban és az asztalon, emlékek harca az értelem, ő az én őrzőangyalom. Magamat ostorozó sorokban hiába dohogtam, emlékeket poroltam, villámok közt loholtam. Mikor mást is okoltam, nehézségbe botoltam, majd egyet morogtam és másik sorba soroltam. Egy álomba karoltam […]
