Rózsa Iván: Semmi értelme… Csak szenvedéssel lehetett megváltani a világot? Mással nem? Ez rád nézve a legnagyobb szégyen; emberi faj, emberi nem! Próbálkozhatunk mással is, hathatnánk netán az értelemre: De az ember annál kényelmesebb, így nincs semmi értelme… Budakalász, 2021. április 8.
Csak sokáig lehetnék veletek ti esti fények, mikor a pislákoló lámpások összebeszélnek. Útjára indítjátok az éjszakai bohémságot, átlátszó függönnyel takarjátok a kacérságot. Csak sokáig lehetnék veletek ti fénylő csillagok, halljátok csak meg mikor magamról hírt adok. Eldalolom nektek a legszebbet mit képzeltek, felseprem az utat előttetek hol tovább lépdeltek. Csak sokáig lehetnék veletek ti hűvös […]
Szerenád Kiöntve már a bánatom a hűs kövön hever, az arra járó alkalom már oda sem figyel, úgy megy mellette gyorsan el, oly észrevétlenül, csak egy madárka énekel, amint mellé leül. Parányi teste megremeg és énekelni kezd, s a szívem is remeg vele, de már leszáll az est, én összesöpröm bánatom, madár repül tovább, hát […]
Gyönyörű kék az ég és gyönyörű zöld a fű, Érzem a lágy levegőn, ez tavasz… vajszívű? Látszik a tél elunta már itt magát, lassan elkotródik, Bár én szeretem őt is, de hosszasan… elunalmasodik. Ráadásul az idén nagyon lehetetlenül viselkedett! Nem hozott havat és jeget, meg téli, finom, jó fergeteget… * (3 soros-zárttükrös) Most már ne […]
Csodálatos szerelem Gyönyörű volt az első együtt töltött éjszaka, éreztük, ez több, mint a szerelem mámora. Forró csókjaid égették ajkamat, nem volt szükségünk bókokra, suta kis szavakra. Bíboros palástban érkezett a hajnal, odakint vidám, pajkos szellő nyargalt. Vágyón nyújtottad felém kezedet, tudtuk már, szeretni így csak egyszer lehet.
Tiszavirág-szerelem Hol van már a júliusi napfény, a hullámzó tó, vidám kacagás, az önfeledt mámorkeresés, a végtelennek hitt csókok, két szív együtt dobogása, két szempár boldogságtól csillogása? Hová tűnt a mindent megszépítő érzés? Nem volt más, csak egy félreértés? A sorsa volt, hogy a nyárral együtt távozzon, sárgás-piros levelekkel ő is elhulljon, és a zizegő […]
Magányos éjszakáimon A múltba révedem Jövőm keresem A rosszat feledem Hosszú még az út A szív még álmodik A boldogságom kergetem Pedig nem is létezik Kulcsra zárom a szivem Hogy boldog vagyok Tán el is hiszem Lesz még szebb jövő, tudom Hol az álmok visszatérnek S elhozzák majd csillagát Az új reménynek Blažekné Benik […]
Edit Szabó : Gondolatokat elvetek Eke szarvát ha megfogom, jár az eszem, gondolkodom, új barázdát szánt az eke, újra halad élet velem. . Gondolatban magot vetek, minden sornak örülhetek, mert amit papírra vetek, kedves emberek szeretnek. . Bőcs,2021.04.07.
Nem találok rád szavakat. A méretedben valahogy egy sem akad. Halomban áll a sok gyűrött graféma, tollam a papír fölött mégis néma. Nem tudom, meglelem-e egyszer a tökéletest, amit a tinta majd szépen tested köré fest. Csupán remélem, hogy végre kezem ügyébe akadnak, mert ezek a sorok már rég szakadtak.
Edit Szabó : Régi Húsvéti szokás Régi szokás egykoron, a legény locsolkodjon, a leányok úgy várták kedves párjuknak jártát. . Csinosan felöltöztek, piros tojást is főztek, ajándék a legénynek, locsolásért ezt kérnek. . Rózsaszálam jer elém. öntözzem meg fejecskéd ! ám hogy el ne hervadjál, veder vízből is kapsz hát! . Mezőségi tájakon erősen élt […]
