“Úgy szeretnék nagyon sokáig élni, hogy öregen is megismerjelek,” (Garai Gábor: Sokáig élni) renyhülő izmok, fájó ízületek ki tudja, vajon meddig élhetek tűz mi egykor izzott, most még pislákol fényében már csak az emléke lángol mi egykor szép volt mára megszokás felcsillanó fény is olyan szomorkás szemedben, hol vidámság csillogott most rezignáltan várod a holnapot […]

B. Mester Éva   Versíró diákok   Hat arnóti kisdiák az iskolában egy – egy órát szívesen tölt a könyvtárban. Betűk között, könyvek között cseperednek egyszer csak a versíráshoz kapnak kedvet.   Éva néni két csoportra osztja őket, jó tanáccsal látja el a kérdezőket. Verset írnak kétszer háromfős csapatban, lelkesednek, már az első pillanatban.   […]

B. Mester Éva   Metamorfózis   Te szavakat festesz én képekben élek neked mind a színek titokzatos fények nekem csak a szavak rímmel vagy rím nélkül felhőket karcolva önmagából épül gondolattá válik a kép is a szó is pillangószárnyú híd a metamorfózis te kifelé indulsz én odabent várlak végtelen a világ mégis rám találhatsz.   […]

Lelkemmel látom, mint régi emléket, voltak nyugodt, fehér teleink, amikor szobánkban hosszan pihent az árnyék,  gyapjú sálba leheltük hárs illatát, álmos altatókat dúdolt a tűz lángja, fényében álmot szőtt a romantika, s bűvös éjeken, mint meséinkben, jégvirágok mögül szerelmünket leste a hold.

Sirámok üveghangjai csillannak fel néha Madárpinty rekedtségével kísérve, S olykor fordítsd el fejed Hogy szeretettel nézzél feléje. Lelki szemeid nyitottak a világra Boldog idők sose feledd, Ha a múlt beinteget, Mosolyogj rá, s mond neki elkésett. Fantáziával festett illatban, Álmodtuk, hogy egyszerre sírunk, nevetünk S mi már kiment a divatból A kirakatba már be nem […]

Havas,szél borzolta hótakaró, Olyan mint egy fehér golyó, A hó és jég foglya, Most a föld birodalma.   Fenyőágon kristálygolyók, Tobozai hóval birkózók, Zúgó patak befagyva, Szendereg elhagyatva.   Jeges tó tükrében csodálja Magát a deres fa, Őszi színes falevél, Jégkristály a peremén.   Merengő, fehér e táj, Csend és nyugalom vár, Hó altatja a […]

Edit Szabó : Kedvenceim Nehéz kérdést tettek fel most énnekem, melyik lehet a szeretett kötetem, a szobámban nincsen számuk, annyi van, polcaimon sorakoznak duplásan. Gyermekkorban kezdődött e szenvedély, rejtvényküldés, nyereményem a regény, rádióban bemondták a nevemet, számításom hozott eredményeket. Paplan alatt elemlámpa fényénél, olvastam a kedvenceim regényét, hosszú harc a magyar népszabadságért, boldogság volt, láttam […]

Papa, vigyél haza! Elment a papa az óvoda előtt is. Szép tavaszi idő volt, sütött a nap is. Viháncolás hallatszott az udvarról, kicsi fiú meg is látta  őt hátulról. Szalad gyorsan, kiabál is előre. -Papa, vigyél haza magaddal ebédre! Nézi, nézi az kicsijét a felnőtt. Ott volt ám a nagy kerítés még köztük. -Drága kicsim […]

Edit Szabó : Januárban tavasz Váltakoznak évszakok, várjuk az új holnapot, tavasz után itt a nyár, villan őszi napsugár. Télnek ideje érkezett, még sem érzek hideget, mutatóba hullt a hó, egy-két napig takaró. Napsugár fénye ragyog, új életkedvet adott, pára, köd és esőcsepp, már a föld is éledez. Hóvirágok nyílanak, barkák bimbót bontanak, tavasz van […]

B. Mester Éva   Hétfő   Pillekönnyű álma megint semmivé lett, minden hétfő reggel kuporog az élet. Hite – ha van is -, hétvégére marad, sodródó rutin ver csak szíve alatt.   Rég elszoktam már a hangos utcazajtól, a hajnali szürke, nyüzsgő  forgatagtól, az újrakezdett hét szebb ígéretétől, mosolytalan arcok egykedvű tükrétől.   Tönkrement boltok […]