Edit Szabó : Erős voltam, vagyok Még idegen a messzesség, ki tudja,a sors mit remél, világi sorsomnak titkait nincs kártyajós, ki felfedi. Akadályokkal telt el életem, mára egy kissé révbe ért, fájdalmas létnek erdejét már a múlt ködébe rejtem én. Kibírtam oly nehézségeket, melyet nem ír le soha a két kezem, fejemben marad örökké, titokként, […]
Rózsa Iván: Közös többszörös Egy, kettő, három… Szentháromság! Érzed már? Égi valóság… 2017. december 26.
Rózsa Iván: Több, mint kétszeres Egy…- egyedüllét. Ketten…- a végtelenben. Más dimenzió… 2017. december 26.
Edit Szabó : JÉZUS SZÜLETÉSE Istállónak a mélyén megszületett a remény, Édesanya karjában tekinthet a világba. Földi asszony gyermeke, küldte Isten a Földre, öröm legyen élete, jövő nagy reménysége. Gyermek anyja vigyáz rá, rettenet még reá vár, védjed féltőn, öleld át óriás a nagyvilág! Felnövekvő nemzedék megérzi az erejét, engedd közel magadhoz, legyen önakaratod ! […]
Edit Szabó : Szentestén Befedte a hó a tájat, csendes este nagyon várlak, templom tornya égig ér, megnyitja majd szentélyét. Karácsonynak ünnepén harang kondul, reményért, szeretetnek lángja ég, gyertyafénye szépségért. Ünnep fénye ragyogjon, küldetése itt vagyon, Szent embernek születése legyen öröm,meghitt béke. Békesség és öröm várjon, két karoddal ölelj át most, karácsonynak ünnepén add meg […]
Karácsonyi mementó Karácsony éjszakáján villódznak a fények, Arcunk előtt peregnek a megfakult képek. Meleg szoba csendjében ücsörögve, Egy pohár forralt bort szürcsölve Eszembe jutnak a régi élmények, Szívemet elöntik az égi remények. Talán még egyszer átélhetem a csodát, Mely gondtalan gyermekként várt reám. Édes, tudattalan boldogságom, Tehozzád mindig visszavágyom. Csukott szememmel a múltba révedek, Felidézve […]
Megtorpant életek Megtorpant életek, Imát mondok értetek. Szentséges mennybéli Segítsél túlélni. Adj irányt, új utat, Ami messzire mutat. Szeretet után kutat Az örökös öntudat. Lépni kell, menni már, Életharcok sora vár, Lélekvesztő téveszmék Sziszegik: jó lesz még.
Nem akarlak… Nem akarlak szeretni, de muszáj. Veled lelkembe költözött a nyár. Ha mellettem cseng az éjjeli óra, Szívem dobban telefonszóra. Néha utállak, aztán meg szeretlek, Vannak napok, hogy el is felejtlek. De Te megint írsz, hozzám újra jössz, Síneken döcögve magadhoz kötsz. Nem tudod ki vagy, merre tart az utad, Életed viharát csak te […]
Boross Teréz Ilona: Költő vagyok Hányan vannak,akik még nem ellenőrzött utakon haladnak? Ahol még önálló a gondolat. Nem csatolt, kitalált történetek sora, hogy a hiteledet a semmibe dobja. Hány költő szólhat szabadon, kit nem befolyásol a frekvencia hatalom? A szépről, a jóról! Ki szól a hamisságról, oligarchák hatalmáról? A cégek büntető századáról, titkos szolgák ármánykodásáról? […]
Várja gyermeke alszik-e már Végtelen vággyal várjuk a fényt: Áldott szent este jövetelét. Rongyolódó hétköznapjaink Jojózó taposómalmában Araszolgatunk szédelegve, Gyertyáról gyertyára gyúl a fény, Egy vasárnapról a másikra Ragyog fel egyre erősebben, Mert egész évben ott a parázs Elmélyülve a lelkünkben. Kicsiny pislákoló, makacsul Esdeklőn izzó örök Remény. Angyalszárnyak lobbantják akkor Lángra, […]
