Egy szó szerelem mi szeretetté nőt fel. Egy érzés mi lelkedet ízlelgette. A testforró vulkánjaként tör elő. S mint a napizzó arca bujt elő. Mikor elválnak útjaitok, Könnyed patakként csordul. Érzed, valami fáj feszít. S a gondolat a kínig repít. Ballagsz az utcán méla búsan, S a szemed hirtelen felpattan. Hisz kedvesed áll ottan. […]

  Ó Istenem hallgasd imám! Fohászkodom hozzád mind egy juhász. Arcomat a fájdalom könnye mossa. S a lelkem mind homokvárként omladozva. Most csak nézek ki az ablakon, Valójában mi történt velem? Miért van mind ez? Méltó vagyok e rá? Hordhatom e a fehér ruhát? Mi téged ábrázol. s hitem erőt ad nekem így mindig itt […]

Nyíljon néked sok tucat virág, Illata járja át életed útját. Tortádon a gyertyafény keringőt járjon. S a jó Isten erőt egészséget áldjon! Ez után még azt kívánom neked. Sok öröm s boldogság érjen. Szemedből a bánat könnye sohase legyen. A jó Isten öröké vigyázzon téged. Folytathatnám a sorokat de minek? Minden betűben elmondom érzésemet Itt […]

  Ó te természet zsenge gyermeke, Szellő simítsa rügyfakasztó testedet. Hol ezüst függönyszökő árnyában látszol. Hol a madárdalos kikeletben táncolsz. Majd színes virágot tűzöl koronádban. Új életeket csalsz e mostoha világba. Elő csalogatod a gyenge napot. Madárdalba teszed a kikeletet, az alkonyt. Majd egyre többet mutatsz magadból. Bájadat csábító testedet kitárva. Karjaidban kalászt ringatva. Zöld […]

  Szőttem álmot angyalszárnyán, Hogy majd én is nagy leszek. Elismernek s szeretni fognak, Mint minden nagy embert. De szertefoszlót drága álom, Hisz nem kell senkinek. Alkotások mit sem érnek, Hisz nincs iskolám és hibás az egész rendszerem. Perig nálamnál tanultabb emberek, Hibát hibára alkotnak, s mégis jó, mondja más. Hisz ő elvégzett egy magasabb […]

  Mennyi éve ünnepelnek. Minden évben emlékeznek. Szavalják a versek rejtelmes sorát. Hol az érzelem természet tükrözi magát. Már Attila felnőtt, s mama se mos. Csak a szó a vers mi ő tőle való. Mindenki tanulja szavalja talán. Hisz ö az ki a szívnek édes kincse már. Ó az alkotás az igaz szerelem. Hol életre […]

  Április te bohókás gyerek. Szeszélyes akár a női szívek. Lelkében írók nemzedéke él. Hisz költők napja ide ért ismét. Nagy írónk születésnapja vagyon, Kinek tollából született a késői sirató. S álmodót, gazdagságot, szép megélhetés S ifjú szíve korán itt hagyta az élet, rendjét. Mindenki emlékezik kicsikre és nagyokra. Hol Arany „Családi alkotásaira. Hol Weöres […]

  A remény fénysugara. Mind egy gyertyafény, Ragyogsz az életküszöbén. Félve, hogy kialszik egyszer még. S az emlék és a bánat kíséri lelkedet. De érzed heves szorítását a szívedben Mi átjárja tested-lelked minden nap szakán. S már erősebb a lángnak fénye akár a napsugár. Napként hatolsz a testbe De ha azt mondod vége Még a […]

  Ó Istenem hallgasd imám! Fohászkodom hozzád mind egy juhász. Arcomat a fájdalom könnye mossa. S a lelkem mind homokvárként omladozva. Most csak nézek ki az ablakon, Valójában mi történt velem? Miért van mind ez? Méltó vagyok e rá? Hordhatom e a fehér ruhát? Mi téged ábrázol. s hitem erőt ad nekem így mindig itt […]

  Szeretnék könnycsepp lenni. Arcodhoz simulni. S elmondani mit is érzek, Mit is jelentesz nekem. Szeretnék vércsepp lenni Testedben bújva élni. Szívednek örök életet adni. Lelkednek békességet áldni. Tudom s érzem te is így vagy vele Szenvedsz ha nem vagyok veled Nékem könnyem hullik mikor rád gondolok S az emléked a szívembe hatol. Mind öröké […]