Posted by
Posted in

Sápadt arc

Kincsem a semmi, kincsem a minden Tízezer ördög repítsen innen Tízezer pokol mennyire fáj Viszlek magammal, ha menni muszáj Tomboló éjszakád örökre átad Fehér a tested, vörös az ágyad Falakat romboló gördülő kő Alattunk görnyedő fáradt jövő Hitem a csend volt, hangom az ének Örvénylő szférák neked zenélnek Kaparó torkom, remegő szám Imákat mormol, mint […]

Posted by
Posted in

Egyszerű

Néhány percet kunyerál a reggel. Gyűrött paplant húz az álmos éj. Csepegő ködöktől vén az ember. Eltűnik a sápadt holdkaréj. Néhány órát kér a büszke semmi. Kávéba fúlt még egy sötét nyár. Miért kell a száraz ételt enni? Morzsák helyett zsíros este vár? Néhány napot kér a tompa Karma. Átölel egy láthatatlan fény. Szerelmes, és […]

Posted by
Posted in

Születésnapomra

(tőlem…magamnak) Meddig tart még? Ki tudja azt. A test már fárad, de aktív az agy. Hatvankilenc év, oly gyorsan elszaladt maga mögött hagyva sok-sok álmomat. Volt benne szép és nagyon kemény hisz az élet nem lírai költemény. De érzem még vár rám néhány csoda a bakancslistámon vágyak sora sorakozik még. Vajon megvalósul? Átok helyett csak […]

Posted by
Posted in

Nyári eső

Edit Szabó : Nyári eső Lenge nyári ruhában, esőcseppek sodrában, hirtelenség e világ, gyorsan halad a leány. Sárga ruhát fúj a szél, hátul lebben, utól ér, fej felett piros ernyő megvédi eső elől. Hirtelen jött a sötét, cikkáztak a felhőcskék, vízpermet kifehérlik, természet szépségei. Áldás sokszor az eső, várják mikor jön elő, természet körforgása, emberéltek […]

Posted by
Posted in

Bella Itália

Akai Katalin   Bella Itália   Gyermekkoromtól égetett a vágy, A tengert látni és Itáliát! Milyen a tenger, ha partra fut ki? Hófehér habja lábam érinti. Hiszem, hogy eljön, annak a napja!       Várj reám drága, Bella Itália!   De finom lehet az olasz spagetti! Mikor leöblíti, egy sűrű chianti.  Milyen a Nap, […]

Posted by
Posted in

Az élet alkonyán

Edit Szabó : Az élet alkonyán Láttam anyám ráncos kezét, fáradtsága nagyon nehéz, korán kezdte az életet, évszázadok nem felelnek. Nem felelnek már életek, gyerekeknek munka kellett, gyorsan mozgott a két kezük, hamar telt le az életük. Felnőtt koruk,fiatalság, megnőtt dolguk, kilábalták, újabb életek teremtek, folytatódtak a remények. Jobb világ jön, boldogságuk gyerekseregben családjuk, megtenni […]

Posted by
Posted in

Csendben ülök…

Csendben ülök egy köztéri padon, Figyelem, hogyan suhan el az ősz, Nézem, ahogy a száraz avaron Meglibben a szél, majd hosszan elidőz. Eszemben forog számtalan gondolat, Hova, merre visz még az utam, Vajon az életem még mit tartogat, Hogyan érzem majd jól magam! Forog az agykerék, téged látlak újra, S elképzelek számtalan beszélgetést, Miként boríthatok […]

Posted by
Posted in

Véres macskakövek

Akai Katalin       Véres macskakövek   Futott a lány a véres utcán, Barna haja utána lebbent. Varkocsa indulót vert a hátán, Szakadt cipője a kabát zsebben. Véres macskakövek halálról mesélnek   Rettegő szemekkel körül nézegetett, Csak tank ne jöjjön, rebegte csendesen. Rongyos harisnyáján kinézett lábujja, Hogyan jut majd haza? A Teremtő tudja. Véres […]

Posted by
Posted in

Vágy

Akai Katalin                    Vágy Izzó szerelemben fokozatot váltva, Két ember egyesül Perzselő vágyban Milyen jó szeretni, s szeretve lenni! Minden gondunkat Órákig feledni   Éget a szerelem, tüzes a lángja Hiányzol Édesem! Jöjj karjaimba! Álmodom rólad, éjjel és nappal Ébredjünk együtt Pirkad a hajnal   Szerelmes szavakat suttogtál […]

Posted by
Posted in

A csoda

Akai Katalin               A csoda   Mikor belefáradtam a szeretethiányba, akkor úgy éreztem, hogy minden hiába. Hiába dolgozom naponta húsz órát, ha nem kapom érte, egyetlen jó szavát. Istenem, Istenem!                      Kérlek! Tegyél csodát!   Húzom az igát! Nő létemre százat! Anya, háziasszony, munkában megfáradt. Hogy vezessem cégem? Családom […]