Posted by
Posted in

Esti kaland

Peti még nem szívesen feküdt be az ágyba. Várta, hogy valaki mesével ringatja álomba. -Apu, gyere, mondd el az elefántosat! -Nem érek rá, könyvelnem kell még sokat! -Anya, akkor te mesélj nekem elefántosat! -Nem tudok menni, a lábam majd leszakad. -Katiii, gyere be, félek egyedül rettenet! -Nem gondolod, hogy rád pazarolom az időmet! Szomorúan nézelődik […]

Posted by
Posted in

Fáradtan

Iszapba süllyedt szavak, fehérre dermedt arc, a kíntól elfakult szemek, kalitkába zárt képzelet. kifeszített vászonból érzések, eltaszított édes álom, szétforgácsolt vágyak, megfagyott, deres emlékezet.   Hol vagyok? Mi lett velem? Te vagy az, ki megmondhatja, kiolvaszthatja kinyithatja, lazíthatja összerakhatja megmelegítheti! Felemel a valóságba, s általa  lelkemet bearanyozza.   Ugye, megteszed?  

Posted by
Posted in

Mosás!?

Csendes, sötét már a késői este. Álmosan fekszem meg-megszenderedve. Párnám alatt halk moraj kuncog, nem enged kikapcsolni, úgy zúg.   Mi lehet ez? Honnan jön az erősödő, szakadozó lárma? Nem bánnám, ha rögtön elállna! Olyan, mint ha az én fejemben járna!   Mosógép ez! Tudhatja azt mindenki, ha nem félálomból kell kitalálni. Valaki mos, öblíti […]

Posted by
Posted in

Miért?

Miért nem örülök? Miért nem bánkódom? Miért nem érzek már semmit? Miért? Miért? Miért? Túl sokat vártam rá, nagyon belefáradtam. Már hihetetlennek véltem, aztán váratlanul megkaptam. Megérdemlem, úgy érzem. Megtettem mindent, hogy így legyen. Nem tudom még, álom vagy valóság. De jó nekem, ilyennek képzeltem. Biztos a sors akarta így, ezt nekem. Sok nyelés, sok […]

Posted by
Posted in

Farsang végén

Edit Szabó : Farsang végén Véget ért a farsang már, ez a fránya bolondság, maskarák és álarcok hatalma fogyatkozott. Édesanyám, merre vagy, kérlek messze ne haladj, nem ettem én pampuskát, délután dagasztanál? Verjük vájdling oldalát, tegyünk hozzá sok tojást, lazán dolgozik kezed, ma ám boldog is leszek ! Megkélt tészta táblára, letészed az asztalra, korongokat […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Segíts!

Rózsa Iván: Segíts! Halak könnyétől sós a tenger: A hatmilliárdból hány még ember? Ki az, aki még annak mondható: Segíts végre rajtunk,ó, Mindenható! 2018. március 3.

Posted by
Posted in

Kinek mutatod meg magad

Ki vagy te, egy portré a festői vásznon, mely csak szemléli az ásító lusta Napot? Netán egy megbabonázott édes álom, mely arrébb tolta a lesben álló holnapot? Lesütött tekinteteddel a porba rántasz, emelj fel, nyújtom feléd a jobb kezem. Inkább legyél a sziklaszilárd támasz és nesztelenül tovább lépek lábujjhegyen. Hallgatsz némán és meg sem mozdulsz, […]

Posted by
Posted in

Gondolatok a Peipsi-tónál

Gondolatok a Peipsi-tónál Kezdődik: Előttünk itt a tó. Látható. Hallható. Hallod, a víz zajlik, mozog és zubog és simorogja, vési az önmedrét, még tágítja helyét. Csengő, friss gyerekek, csengő, friss vízre jöhettek. Laknak egyéb máshol, jőve sok országból. Úsznak, minden lássa. De oly vígan kacarászva! Mégse figyeljük most ezt a vidám csapatost. Mind idejöttünk. Felsorakoztunk […]

Posted by
Posted in

Boldog Nőnapot

Edit Szabó : Boldog Nőnapot Akrosztichon B oldogságra születtél, O ldalbordámból lettél, L elkedet nekem adtad. D ícsérem az Uramat, O lyan örömem vagy már, G ondolatom hozzád száll. N ékem adott boldogság, Ő vélem halad tovább, N incs veszélyben életem, A míg veled élhetem, P arányi lét életünk, O tt várni, nem egyedül, T […]

Posted by
Posted in

Jambikus

Jambikus Nos én vagyok tehát a jambus. Megismertél, tudom,hogy biztos. U – Rövid, hosszú egymás utánban, emelkedem, növekszem így ám! Kevésre sok, nagyobb kisebbre, fel és fel, egyre, egyre mindig. A Parnasszoszt bizony ki- és meg is tapostam, fel is vezettem rá a Költőt. Figyelj fivéreimre is jól: a Krétikus, palimbacchius, molosszus és Piricchius is… […]