Legördült a függöny, az előadásnak vége, Állva ünnepelte őt a nézőtér közönsége. Színészt, ki csendesen állt a színpadon, Szemében könny, szívében fájdalom! Felgördül a függöny, harsog a vivát, Mosolyog, nem láthatják hatalmas bánatát. Meghajol, szeméből könny pereg. Boldogságtól. Mondják az emberek! Pedig ha tudnák, ha éreznék talán, Milyen “vígan” játszani egymás után, Ha elvették tőled […]
Nem vagyok hívő, de ateista sem, Én a megváltást másképp képzelem, Nem hiszem, hogy bűnösnek születtem, Még ha ezt is mondták ki felettem! Mit tettek az ősök, nem érdekel, A tudásért mindig szenvedni kell, De nem utólag, és századokon át, Hogy mindenki bűnös, ki megélte korát! Csak azért élünk, hogy vezekelj, ember, Mert másképp a […]
B. Mester Éva Tétova Az egyik kezemben kárhozat van, a másik kezemben tán’ csoda, tökéletesen tökéletlen neve sincs érzés mámora. Az egyik léptem hozzád indul, a másik léptem sehova. Mennék, maradnék malmai közt minden lépésem tétova. Az ösztön azt súgja, vársz még rám, a szív hevesen bólogat. Öngyulladással utat perzsel, kitárja […]
2017. március 7-én közvetítettük élő nőnapi műsorunkat YouTube csatornánkon: A műsorban közreműködtek: Kocsisné Heiler Éva, Mészáros Zoltán, Zsoldos Adrienn, Zsoldos Árpád A műsorban bonyolítottuk le a “Szeresd a Nőt!” című pályázatunk eredményhirdetését, melynek írásos változatát jelen cikkünk tartalmazza. A beküldött alkotásokat négy kategóriára osztottuk. A hölgyek által beküldött versekre, prózákra, valamint az urak által beküldött […]
Előtted van annak képe, hogy egy férfi, s annak nője, hajba kapnak, civakodnak, ahogy szokás, durcáskodnak? Erre mondta egyszer oda, egy jól képzett terapeuta: „Mikiegér álarcot fel, vitatkozni így kezdjen el!“ Képzelheted milyen nehéz gorombának megmaradni, ordítani átéléssel, ha mikiegér bámul éppen. Koncentrálnod kell itt apám, a játék nem megy babra, nehogy már egy egérféle a cirkuszt így […]
Hangtalan bámulom a fénylő csillagokat Mint csillagvizsgáló azt az egy pontot fókuszálom Visszafordíthatatlan a vágyam, látomások Álomképekben jelzik, onnan származom.
Egy aprócska fehér harangvirág Harangjaival zenét komponált. Köré gyűltek a fényes csillagok S hallgatták ahogy a dal zokog. Magányról, szerelemről szólt a dal Mely minden élőt ma is felkavar, Az aprócska fehér harangvirág, Dalba öntötte szíve bánatát. Nem jött a méhecske akit szeretett Elsodorták őt a bús, vad szelek. Ki tudja merre repülhet, talán Megpihent […]
Szeresd a nőt, Mert belőle élet árad, Életét adva életet ad e világnak. Szeresd a nőt, mint egy Virágszálat, Mert estére megfőzi a vacsorádat. Szeresd a nőt, Mikor életet ád, Onnantól már csak úgy hívod, mint édesanyát. Szeresd a nőt, Mert ez az élet rendje: Férfi, nő, gyermek családdá teljesedve. Szeresd a nőt, Mert […]
Van nekem egy pontom, hogyha azt megnyomom, elszáll minden bajom, jaj nem az, te majom! A talpamról beszélek, masszírozd meg kérlek. Fáj a kezed pont ma? Gondolhattam volna… Nekem kell csinálnom mindent, de ne bánom! Fogok én majd arra várni, hogy kényeztessen engem bárki… Nagylány vagyok, érted ugye. Zoknim húzom, ne nézz ide!
B.Mester Éva Nőnap után Rám jött a versírás mint egy hasmenés, mikor ideges vagyok. Hol vannak az én virágaim? Az élők, amit kezembe adsz, ölembe szórsz, és csak a kedvemért illatosak? A mindenkinek, bárkinek, senkinek címzett virágkazlakból nem kérek. Az élő szó kell, az élő virág. Hiába osztozkodunk álmainkon, a mosolyon. Érintésed rejtegeted. […]
