Posted by
Posted in

A szeg

A szeg Görbe hátú őrszem, fal ura, ott ül, torz kérdőjelet formáz, mégsem bántom, jó egy alkura, mert rajta függ egy öreg tornász. Egy emléket festő zord művész; sarkait négy fémpata tartja, éle már rojtos, ócska fűrész. Mondhatnánk, hogy nincs semmi rajta! Csak holt mosolyú fagyott arcok, közös hittel ostromlott szirtek. De nem maradtak közös […]

Posted by
Posted in

Régi szerelmem

Régi szerelmem (Almádi Rózával közösen) Még szeretését, langy sima bőrét arcomon érzem, fénysziluett, messze merengő ős buja nemtő fonta be testét, jó anya lett. Arra, ha jártam félve kopogtam, ajtaja nyílott, rám nevetett, elmenekülve férje a szeszbe fojtva magát már rég odalett. Jöttek az évek, bár a zenének taktusa elhalt, abbamaradt, mégis a Holdról álmodik […]

Posted by
Posted in

Itt a tavasz

Csípős még a reggel, lassan melegre fordul az idő, Egyre többen bújnak téli rejtekükből elő. Fák felől édes illatot hoz magával a szél, Rügyet fakaszt a napsugár, minden újra él. Egy fülemüle éneke töri meg a csendet, Fülbemászó dallal keresi a szerelmet. Egy fácánkakas körülnéz, s felcsippent egy magot, Amott sárgarigó üldöz egy rémült kukacot. […]

Posted by
Posted in

Imádnálak, ó, Hildegárd!

(Anaforás, trió belső rímekkel, bokorrímmel) Imádlak, mint hídpillér a folyó sodrását, de most a meder száraz, ó Hildegárd! Imádlak, mint hídpillér a víz zubogását, de most a parti szélnek szól; fújdogáld! Imádlak, mint hídpillér a víz rombolását, de most csak autókban; még, rohangáld! (LIMERIK) Megőrölök, kedves Hildegárd! Szerelmünk olyan, mint egy nomád? Elkerüljük egymást, Mint […]

Posted by
Posted in

Emlékpakolgató

Emlékpakolgató Ma itt ülök csupán magam az esti félhomályban, kinek megannyi dolga van, mutatva őszre váltan, a lomjaim pakolgatom, a rég megunt meséket, matatva fent a polcomon, csak ócska semmiségek. Csupán elúszó képzetek egy omladó szorosban, kiszolgálták a létüket, csak imbolyognak ottan, e félretett, fakó cihák sután csak ácsorognak, bezárva szűk bejáratát a néma hegyszorosnak. […]

Posted by
Posted in

REPÜLJÜNK EGYÜTT

Búcsúfényben táncol már a nyár, Még tündököl a lehulló esti szirmokon, Még szórja melegét, még rád talál, De hátad mögött már az ősz lombja hull. Csendben észrevétlen beköszönt majd a tél is, Hiába szeretnéd megállítani, eléri a szíved mégis, Ma még tapsolsz a nyárnak, a fénynek, De holnap már utol sem éred, Hiába keresnéd a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tisztító tűz?

Rózsa Iván: Tisztító tűz? Égő olajmezőn nem születik élet… Égő olajmezőn a tűz úgy éget… A birkanyáj béget, egyre csak béget… Ki vet ennek egyszer s mindenkorra véget? (Égő olajmezőre főnixmadár nem téved…) Budakalász, 2021. március 24.

Posted by
Posted in

Szeretnék szárnyalni…

(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes) Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon, Mint madárdal, berepülnék a lélekbe fogadó, lélek ajtódon… Mint madárdal, szeretnék szárnyalni köd nélküli, pirkadó hajnalon. (anaforás) Szeretnélek, mint hegytetőn a jelzőfüst a parazsát, Szeretnélek, együtt élnénk át a szerelem mámorát… Szeretnélek, messzire odáznánk a lelkek halálát. (Septolet) Szeretnélek, Ölelnélek, Dédelgetnélek… Szeretnélek, […]

Posted by
Posted in

Anya nézd!

Anya nézd! Megjöttem, itt vagyok! Siettem, hisz tehozzád küldtek az angyalok. Mostantól a te kislányod én leszek. S hogy boldog anya légy, mindent megteszek. Anya nézd! Már járni is tudok! Nem is lépkedek, hanem már szaladok. De egyáltalán nem félek, mert tudom, Biztonságban vagyok, hisz a te kezed fogom. Anya nézd! Már beszélek! El tudom […]

Posted by
Posted in

M. Lackónak

Lackó, Lackó ne háborogj, hisz Petőfi is megmondta: ülj meg itten és ne moccanj. Ha eljön az idő végre verset is kapsz egykettőre. Persze csak ha megérdemled és magadat jól viseled. Most látom, hogy mit ígértem megtartottam ezen percben. Itt van hát e vers tenéked, szép hétvégét megérdemled.