Varga Lajos régi tagja az Irodalmi Rádió alkotóközösségének. Művészportré sorozatunk következő részében vele beszélgetünk. A verseket Virág Gergely tolmácsolja. Cikkünkben közöljük a szerzői bemutatkozást fényképekkel és válogatást a műsorban elhangzott írásokból. A szerző gondolatai Ha az ember írásra adja a fejét, kell egy kis ihlet. A Hírhozó nyugdíjas magazin 10 évvel ezelőtti számában jelent meg: […]
Ha már tudod, hogy nincs is gond, minden csak érdekes nézőpont. Ha már nincs válaszod, csak kérdezel, mindig új lehetőségekhez érkezel.
Vöröslő horizontról a nap még visszanéz. Csönd üli meg a tájat, oly szép az este, Ott fenn az égen, még néhány kecses fecske, Rovart gyűjt, a sok fióka bizony enni kér! Az est, mint lágy takaró, fedi be a tájat, Csak a szél susog a kerti fák között, Gondolati szárnyon, vajon, hova költözött, Szabad lelkem? […]
Furcsa ez a világ amelyben élünk A hatalom, a pénz a legfontosabb. Mindentől és mindenkitől félünk Agymosógép ma a legszorgosabb. Van-e valami ami még a tiéd? Nem máséval, másért robotolsz? Sok az éhes száj,és durva a pribék S már az sem tiéd, amire gondolsz. Érzed, elvesznek tőled mindent Mert az agymosás az új ideológia. Semmivé […]
Szférák zenéje körbe lengi éned Csodás dallam, mi mindig hallható Szerelem zsoltárát, ha dúdolod, érzed A sors szimfónia, olyan mámorító. Fedetlen szív és cseppnyi mosoly Mely a kirakatból rád visszatekint Kincsek sora és a tétel komoly S a remény is csalfán visszaint. A tavaszi fény mi csendben átölel Mert belső hangod újra zenél Várod, hogy […]
Földönkívüli voltam, vagyok, leszek A csillagok gyermeke, ki ide született. Egyszer, remélem, visszatérhetek oda Hol vár már rám a csodás harmónia. Ha testem itt hagyom, hiányzik majd a Föld Bár néhányszor a sorsom meggyötört. De él bennem gyönyörű emlékek sora, Meg a mennyország és pokol paradoxona. A hitem. Nem vallásos. De az enyém. A világot […]
Itt élek én az ég alatt Vágyom azt, mit nem szabad Hulló csillag álmokat. Csend mutat csak új utat Fény szitál a ködön át Mit megélsz, nálad marad Emlékével élsz tovább. Napok, percek szaladnak Törtető kis csenevész Kósza álmok tűnnek el Sorsod az a jó “zenész” A szép életről énekel. Zaj-gazos a lételem A csend […]
Magányos lesz-e a feltámadás? Vagy símán megsemmisít a végzet. Fenséges, fényárban tűnő képzelet. Csak messzeségben ringató álmodás Megrázó szavak a búcsúzó szavak A látóhatáron, nincs jele még Hogy új születés serked, olyan rég Súgja ezt lelked, hitetlen agyadnak. Nem tudod mit hoz a kétes jövő Az ember ilyenkor csak álmokat sző Bízni szeretne benne, komolyan […]
Itt kortárs boszorkák átkait látja. Csak akkor olvassa, ha borzongni vágyna! Rágja meg a kábeleidet visìtva a szomszédgyerek! Nyálazza be képernyôdet a nyalka tarkakutya! Lájkoljon néha a varacskos béka! Álljon le a hifid, aztan meg a vifid! Vijjogjon az ájfonod, ha a hajad befonod! Ha nincs védelmi rendszere, mi ettôl Önt megvédje, azt a boszik […]
A vágyak serege, mint tatár horda Tör rád, s agyadban a sejtelem Ver tanyát hisz az időd mákonya Mikor oszlik el, megfejthetetlen. Lassul a tempó, de a bakancslista Még leporellóként pihen az agyadban Meddig tart a léted e néhány oldala? A választ még ízlelgeted magadban. Hisz oly jó lenne ha a homokóra Üvegében, visszafelé folyna […]
