Betegen fekszel az ágyon S már csak a fényt a halvány fényt látod. Erőtlen elesetten motyogsz, Az Úrhoz fohászkodsz. Sóhajok jönnek s mennek, Az életrend szemed előtt perget. Meg vívva több tucat csatát, Érzed ezt mégis elveszted. Nyújtja, kezét táncolj vele, De te még nem állsz készen. S mikor még is elmész vele Hátra […]

  Elérkezett az idő, hogy vége legyen, Hisz csak játszottad az érzésedet. Mindig elhagysz, egyedül maradok, Ihletem, sikerem csalódást kapok. Igaz most könnyezem nehéz lelkem, Hisz én nem leszek sikeres. Hibás a mű, hibás az alkotás. Ugyan kinek kell akár e vallomás. Álmodtam merészet, éreztem szerelmed. De te mindig elhagysz, s nem fogod kezemet. Így […]

  Az a gyászos júliusi 13mikor az Úrhoz léptél. Mikor a lélek fekete lepelbe öltözött. Amikor a harcot végleg befejezted, Akkor a bánat mindenki szívébe költözött. De hangod máig halva énekszó dallamán. Ahogy intelmet adtad az élet színpadán. Látván a gőzölgő buktát, kalácsot. Ahogy elkészülve az asztalon állott. Az a gyászos július13 Meg szűnt minden […]

  Oly sok minden jár az fejembe, Száguldva a természet ölébe. Látván Miskolc dimbes-dombos arcát. Melegbe nyújtózkodó búza kalászt. Hűs szellő simításán Bükklábánál sétálgatás. Bográcsban fő a finom gulyás. Milyen csodás a júliusi táj. S van érdekes alkotói felolvasás Lélekből szóló természeti vallomás. volt móka kacagás Ilyen volt az írói találkozás S jő az ég […]

  Minden vége tér egy szer, s vége tér a nyár. Elmúlik az élet oda az ifjúság. Már nem kellesz senkinek mit sem jelentesz. Hisz elfednek mind az őszi levelet. S te csak ballagsz csendesen. Már nem érdekel senkit lényed. Elfelednek kitörölnek az életben. Míg a harmatos alkony el nem takar téged. . Vissza se […]

  Te vagy a szív a lélek. Te vagy a test az élet. Te jelentesz mindent nekem. Te vagy a hit a remény. Te vagy a só az ételbe. Te vagy a víz nékem Mi ételem és szomjam oltja. Te vagy az évszakok szépe. Ha nem vagy velem szívem reped érted Gyere vissza ara kélek. […]

  Elérkezett Pünkösd napja Hív az Úr jöjj el haza. Hiába lessed a telefonod, Hívása szívedben lakol. Ünnepeljünk együtt e napot, Adjunk az Úrnak hálát most. Mondjuk el imát, s meglásd Meghallgatásra talál. Legalább néha légy vendége Ne csak akkor hívjad, ha baj van. Ne csak akkor lépj oda, ha terhed nehéz, Őbenne bíz és […]

  Egy gyöngyszem vagy az életemben. Kinek meg mutatom érzésemet. Ékességem a hűsége, Szív igaz szerelme. De apró homály az estfellegén. Mikor nem lehet az enyém. Csak a csillag ragyogja be az estémet. Az igaz gyönyörű nyakék vagy az életben. S én büszkén hordom, viselem ereklyém Meg fogom kezed s veled megyek én. Ha gondolod, […]

  Mily fájdalmas a csend szava, Nincs élet, nincs lelke annak. Néma sötét csend borul a tájra. Csak valahol világol egy lámpa. Halk léptekkel közlekedő holdsugár. Csillagok közti ragyogás. De a néma csend mi fáj. Elnyeli a sötétség hangját. Majd valami éles hang szakítja meg, Egy éjjeli bátor sír valahol keservesen. Égik hallik ugatása Kedvese […]

  Lassan véget ér ideér a búcsú. S az arcokon könny jelenik meg. Bezáródik az ajtó, S az utolsó lakó is elmegy. Csak a fák bólogató ága integet. Csendes kis otthon üresen állva teng. Bús tekintettel néz a távolságra. S a fala történelmet rejt el. Hisz valamikor régen pezsgett az élet. Boldogságban telelt minden percek. […]