Posted by
Posted in

Jelenben érezni

Mikor fáj a szó, és nem vezérel az ész, akkor már rég kevés ide a józan ész. Mikor ernyed a test, és reped a szív, érzed, hogy a pokol magával szív. Csukott szemek, összetört lélek, egyre csak rettegek és félek. Rettegek az örök magánytól, és félek a csalódások árnyától. Botlottam már el elégszer, most várom, […]

Posted by
Posted in

Egymásban létezni

Kívánságom teljesült, szerelmünk beteljesült. Mint a nap, ragyogva kélünk, s mindig a pillanatnak élünk. Béke öleli át az egész testem, melletted megnyugszik a lelkem. Már nem mardos minket a magány, most nekünk dalol a csalogány. Ha a hangod meghallom, elmémből eltűnik a sok lom. Minden porcikám érted remeg, kérlek, azonnal csókolj meg. Csókod felér a […]

Posted by
Posted in

Akarom

Edit Szabó : Akarom Azt mondod, örülsz nekem, azt mondod, szép a szemem, azt mondod, csókos a szám, azt mondod, simulj hozzám. Azt mondod, vártál reám, azt mondod, bátor leány, azt mondod, szeretsz engem, ezt mondod szerelmesen. Úgy érzem, örül szivem, úgy érzem,őrült lelkem, úgy érzem, csókol a szám, úgy érzem, simulsz hozzám. Úgy érzem, […]

Posted by
Posted in

Veled én

Forró lávakőként izzik már a szemed, rám tekintesz és én benne melegedek.   A léted erősít, átölel a tested. Vigyáz rám, ha félnék üres rengetegben.   A szívem merészen táplálja  útjait. Te, mikor velem vagy, semmi  ki nem szakít.   A lelkem könnyű már szárnyalok a légben, óvatosan tartasz biztonság ölében.   A  végtelenségben egyfelé […]

Posted by
Posted in

Csendből a szó

Csendből születik a szó, A kimondott érzelem. Magányból a félelem, Félelemből szenvedés, Szenvedésből a remény, Reményből a türelem, Türelemből az erény, Erény, hogy ne légy kevély, Hitből igaz szerelem, Most-ból lesz a Végtelen.

Posted by

Művészportré Jacsó Pállal

Miskolcon születtem 1964. július 15-én, földműves-gazdálkodó, kereskedő családból. Ebből a környezetből ered józan paraszti ésszel fűszerezett, igazságkereső, szabad lelkületem, amiből a mai napig táplálkozom hivatásomban és a civil életben is. A Földes Ferenc Gimnáziumban eltöltött kamaszévek, majd 1982-83-ban, 12 hónap – novelláskötetbe kívánkozó történetekben megélt – előfelvételis sorkatonai szolgálat után, a Miskolci Egyetem jogi karán […]

Posted by
Posted in

Az utolsó dobbanás

  Fehér rácsos ágyak, gépek harmóniában. Csettegnek,csattognak, szufláért kapkodnak. Mindenki figyel a gép zajára, sípolás jelzi a harc a vívódásban. Rohanó léptek az ágynál teremnek egy útólsóesély de hiába minden. Jő a harc az utolsó küzdelem, kéz a kézre nyomják a szívet, De makacsul ellenáll mindennek, a fájdalmas gyász lett az otthona a csendnek. Felnézve […]

Posted by
Posted in

Csasztuskák

Edit Szabó : CSASZTUSKÁK SZABADSÁG Szabad madár, szabadság most, tudja ezt a falu-város, tépjük egymásnak ruháját, lépjünk vele gyorsan tovább. MAGYARSÁG Az a magyar, ki itt marad, aki nem, világgá szalad, itt maradunk országunkban, ellakhatunk vagonokban. ÉTKEZÉSED “Olcsó húsnak híg a leve “, a far-hátat edd meg csak te, hatalmas nagy lakomádon gazdagságban lazac álmod. […]

Posted by
Posted in

Maradnék

Napsütés és vándormadár Hozzám most már búcsúzni jár. Csillagos ég, fonnyadt virág Betonház titeket felvált. Nem én bűnöm, nem én hibám: Börtönöm visszajön hozzám. Rácsos ablak, lakótelep Láthatom még rengeteget. Utcán eldobált szemetek Láttam azt is, épp eleget.   Nyár végi hűvös este Szemem ablakból megleste, Ahogy a távoli sorház mögött Szürke felhő mindent odébb […]