Ágas-bogas tilalomfák között bujdokolva csak futok, Bármelyikhez érek, úri kezembe jó nagy szálkát kapok. Nem tudom, hogy érdemes-e küzdeni Vagy a futásommal… csak menekülni? Itt nincs indóház, bakter se, ki utat mutat, Sínt is felszedték… szemem a távolban kutat… Vecsés, 2014. április 8. – Kustra Ferenc
„Ne háborúzz!” az Irodalmi Rádió pályázata és antológiája az I. világháború befejezésének századik évfordulójára 2018. október 27-én a Miskolci Egyetemi Könyvtárral közös szervezésben került bemutatásra a 204 oldalas antológia, valamint ezen az alkalmon hirdettük ki a pályázat végeredményét is. A vers kategória helyezettjei: helyezett: Bárdosi Attila: A háború helyezett: Ökördi Péter: Ebéd – Harmadik […]
Duó Ez kék, az zöld. Ez lég. Az föld. Ez fűt, az hűt. És mit? Az űrt. Az én, ez mi. Elém semmi! Ez jó, az jobb. Ez jő. Az ott. Ez új, az ős. Egyik? Másik? Összes erős? Ez egy. Az sok. “Én hegy vagyok.” Ez még, az már. Hát mégy? Ki vár? Ez […]
A biztos hit Valaki megy. Valaki jön. És nem is egy, át a ködön. Vala jó. Valami él. Valami van. Ül és feláll az ágyunkban. Dala száll. Valami szép. Valami rút. Fessed meg-kép! Itt van az út. Falra írsz? Valamit már! Valamit még! Hiába fáj, el sosem ég. Van a: mit?! Valahol itt, valahol fenn. […]
Menni! Menni… Menni. -Akarom- 1. Pedig ezt akarni nem kell. Keleten-nyugaton a fal kelletlen talán, de súgja: “Meddig hogy tovább még vártok?” 2. A falon piros szín, írás: “Rajtam át óhajt’sz-e jönni?” “Hagyjam, hogy eltörjed téglám?” A vakond emelte itt fel. 3. A lakó fellázad, íme: veri az ablakot, ajtót Neki jó. S falból nyílt […]
Künn a természetben… (3 soros-zárttükrős) A réten állva nézem az erdőt, ott a kicsi szellő, lombokból lifeg, Nézem, de nem látom az erdei manókat… az ő lelkük vajon rideg? A réten állva nézem az erdőt, ott a kicsi szellő, lombokból lifeg. A Madárka, vándorlásra Vágyik már, Hogy erdőt lássa. * (bokorrímes versszak) Hallom a ratata […]
Az állatvilág apróságairól eredeti Baso féle tankában írt a szerzőpáros. A fürge hangyák Dolgoznak a rét ölén. Erre, nincs hangyász! Szorgos kis lények élnek, Együtt bármit elérnek. * Zöld fűben hallik A tücsökzene koncert. Szép zöld a pázsit. Kis hegedű a testük, Ciripelésben lelkük. * Hangyák nyüzsögnek Meleg, korhadt fatörzsben. Ott él. Vízhiány! Nem vár […]
Az állatvilágról, eredeti Baso féle stílusban írta a tanka csokrot a szerzőpáros… Rabló fekete Csend, elvesz éberséget. Őrkutya alszik. Lustán szunnyad a nyár is, Múlik az éber fázis. * Este, tehén bőg, Várja, hogy jól megfejjék. Abrakoltatás. A holdsarló dagadt mell, Nem fáj, már csorog a tej. * Álmosító a Tücskök esti ciripje. Besötétedés. Feketeség […]
Hétköznapi pszichológia… ironikusan… Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit, Jót-rosszat, boldogságot-bánatot, igazit vagy talmit, Van sokféle találkozás, mindegyiktől kapsz valamit. Egyesek meglásd, próbára tesznek, mások meg kihasználnak, És ez nem lesz kedvedre, nem szerez neked örömöt. De közben előfordulhat, hogy egyesek meg tanítanak… És Ez a sok rossz között, szerez neked életörömöt. Ezek a találkozások, […]
Haikukban filozofálva… Eldobott jövőnk Múltbeli szavaival Vágyom a jövőt! * Legyél Te csak ott, Ahol én kéne legyek. Elérhetetlen. * A legtöbb ember Nem lát tovább orránál. Hiszi, ő a legjobb! * Sokan vannak, kik Szépre érzéketlenek! Ők az észosztók. TAVASZ: Orgonavirág Nyílik, gyönyörködtető. Temetőben szép. * Duna kiárad, Mindent maga alá gyűr. A gát […]
