Ablak üvegre tett csillogó virággal belibbent a vendég, ám percnyit sem tárgyal. Kúszik szanaszéjjel, de marad itt része, s nem tudni, tettének milyen lesz a fékje. Nincs már fákon levél, reszket minden ága, de nem táncát járja madarak dalára. Felhangzik néha ott hollók rekedt hangja, máskor erdő csendjét láncfűrész zavarja. Kis pataknak lassult csobogó futása, […]

Csillagot szült az éj, s deret hint a hajnal. Csendes most a reggel, s nincs madárdal nappal. Békakoncert sincs már, a tücsök is hallgat, gébics a tüskére bogarat nem aggat. Nem lehet hallani dalolgató rigót, s a szajkó is csendben lopkodja a diót, A környező tájat bűvös festő járja, s hirtelen színt cserél a fák […]

Még helyenként őrzi szőlőm a permetet. de hatása már nincs, nem roncsol életet. Lódarazsak falják a zsendült szemeket. A feltépett sebek vonzzák a legyeket. Ezerszám gyűlnek a több féle rovarok, s csapdákká válnak a műanyag flakonok. Sörrel ízesített cukros-vízzel csalok, s az elért sikeren szinte elámulok. Bújnak a rovarok lyukon át flakonba. Érzékelik nyomban, hogy […]

Hat évtized után együtt vagyunk megint. A szívem feldobog, de a karom legyint: – Ugyan ki emlékszik már azon időkre! – Tudja-e ki vagyok? nem is kérdem tőle. Százak jöttek-mentek – híresek is többen –. Azért mert itt vagyok, bizony, meg nem döbben. Régi vonásokat kutatgatok rajta, de bezzeg az idő, azt már átvakarta. Hol […]

Amint Mátra-hegység dombocskáit járom, a Kéktúra jelét igen gyakran látom. Az ösvényt hol lejjebb, hol feljebb átlépem, s ott bandukolókat mosolyogva nézem. Kanyarulatait én sokszor levágnám, s egy-egy meredekét lankásabbra váltnám. Mondom én azt büszkén, a helyet ismerve. Ám, de az idegen ilyent, hogyan merne? Nem tudhatja, máshol hogyan lehet járni, s hogyan lehet ott […]

Létem zsenge kora óta vágy az útját velem rója, hogy lássak, halljak jó sokat s versbe gyűljön jó gondolat. Masszát olykor összegyúrtam, máskor forgáccsá gyalultam. A termés nem lett csak bogyó, s a forgács sem lett lángoló. Volt könnyem éji ég alatt. Éj függönye szét nem szakadt. Nem jött elő sok jó falat, hiába fűszereztem […]

B. Mester Éva   Ilyenkor születtem   Vasárnap születtem egy régi februárban, mikor erősödik a hit és gyengül a tél, ködfoltos subáját magára rángatva távozni készül, semmit nem beszél.   Anyám bölcsőjében nyolcadszor is megkapaszkodott a remény, mint csecsemő. Biztosan éreztem, hogy létemet hallgatja. Finom neszek szárnyán lelke lebegő.   Visszamordult néha még a tél, […]

Lopakodó hajnal pírt vetett az égre s oszlott lassacskán az éj sűrű sötétje. Madárkák ébredtek, a daluk felcsendült oly’ hívón, hogy messze, közeledni készült. Már látszik, amint a természet festeget és elő tárja a gyönyörű képeket. Hegyen a fák között fény-nyilak raja fut. De a kövér lombok, lusták nyitni kaput. Kúszik a fény, már ott […]

Főbűnök: 1.Hiúság Megint dicsekszik. Tükör előtt tetszeleg, gőgje felhúzza. 2.Kapzsiság Félti mindenét. Csengő érmék táncolnak, el nem eresztik. 3.Bujaság Gerjedő kéje érzékies lángra kap. Nem lel nyugalmat. 4.Irigység Másét nézi csak. Fáj, hogy nem lehet övé, amit nem foghat. 5.Mohóság Hiánytól habzsol mit kívánt szeme, szája gyomrában dagad. 6.Harag Vicsorgó fogak bősz szenvedéllyel marnak: mérgezett […]