Valami rám esett. Az ég sötét súlyából csipetnyi. Egy marék valóság, mit megpróbálok nem észrevenni, pedig felhőként tornyosul fölém. Falak repednek, s inog a födém. ⃰ Valami rám esett. Angyal szárnyából kitépett pihe. Pár deka boldogság könnyektől fakult tavaszi színe, egy áttetsző, misztikus talány. Paplanom alatt szunnyad a magány. ⃰ Valami rám esett. Gyermeki kacaj […]

Égből hulló sajgó kacagás Szád sebes szél ejti át Annyira láttatja mocskos hazugság Néhai elcsetlő, iróniák. Szórakozott lelkületű fények Hallottam, az angyalok is tévedhetnek Szólhatnak bátran, ám félve Negédes tekintetek is eleshetnek. Imádság lohol az elveszett térben A pillanat maga mely oly édes Mosolyt csalni a tükörképnek Igaz sugárzása örökké fényes. Egy picit ébren is […]

A címzett ismeretlen    Neved nem tudom, Írj hát a nevemre Dió levelek erezetsorain Olvasom Örök Tündöklő Végtelenség Ágazó jeleid keresve!   Ezer napocska Ringlógömbbe zárva Mint rézsúlyzó A gyenge ágakat megpróbálja, Mindüket szélbölcső dajkálja.   Ismeretlen az arcod! De minden vonását Megtalálom felhőgomolyban, Hangyabolyban, szarkalábsziromban S a túloldalon baktatóban.   Sasok szárnya alá bújtam, […]

    Rózsa Iván: Immanens lét     Isten attribútuma az örök élet: Ember, a halált hát miért féled? Ember velejárója az örök bűn: Puszta létére is hát árnyék vetül…     Budakalász, 2016. október 23., (Tőkéczki László gondolatai kapcsán…)  

    Rózsa Iván: A rája kultúrája     Kiöntenek egyszer a tengerek, az óceánok: A giga-cunami: okozat vagy ok? Oda lesz egzotikus szigetvilágok kultúrája: És már csak pár rája emlékszik még rája…     Budakalász, 2016. október 12.    

    Rózsa Iván: A Semmi birodalma     Betörnek a bunkó, barbár brigantik: Elpusztítanak mindent, mi ősi, antik… Az enyészeté lészen a kultúrálatlanok kultúrája: Immár a Semmi az Úr, oda a Tudás fája…     Budakalász, 2016. október 12.    

B. Mester Éva   Versben akartam   Meg akartam írni egy jóízű versben míg nyitva vannak a szívek, a sebek, hogy ősszel is nyílhatnak tavaszi virágok, a zálogcéduláid is mind érvényesek.   Aztán egy másikban, borongósabban, hogy várat építettem, sötét ablaka van. Menekülésnek tűnt, ami vívódás volt. Már tudom. Sajnálom, becsaptam magam.   Ismeretterjesztés lesz […]

Néha szeretek egyedül lenni, A gondolataimban elmerülni. Mások ilyenkor azt hiszik, Hátat fordítok nekik.   De ki hiszi azt el nekem, Hogy néha ez az ami kell. Az életeden elmerengsz, Így lassan magadra lelsz?   Szépen, csendben ülsz, Mélyen magadba merülsz, A fejedben minden kiderül, És végül a helyére kerül.   Ezért olyan jó egyedül, […]

Kezdődjön el sétánk az állatkertben! Bemutatok egyes fajokat rímes sorrendben. Itt láthatjátok, ezek a kehelyállatok! Ha még nem láttatok ilyet, leesik az állatok. Vegyük például a fordított medúzát, ő éppen háttal egy medencét úszik át. A talajlakó medúza néha ér csak földet, mert állandóan kerget egy  talajlakó hölgyet, de ezt lefülelte az ő drága párja […]