Edit Szabó : Dinnyeszezon Kongasd héját hogy kopogjon, dinnye léke had hasadjon, piros színe mosolyogjon, fogaid közt úgy ropogjon. Szájad szélén csorog leve, látod Isten eledele, teli szájjal harapj bele, megszólalni se tudj tőle. Fekete a dinnye magja, ezt ültette el a gazda, palántázta, nevelgette hogy termését megteremje. Igen gondos a kertésze, milyen édes görögdinnye, […]
Szerző: Deák Mária Kötet címe: Tündérlabda illusztrálta: Deák Mercédesz leírás: 70 oldalas keménytáblás verseskönyv megjelent: 2017 júniusában Kiadó: Holnap Magazin ára: 2200 Ft Megvásárolható a Líra könyváruházban Ajánlás Deák Mária lírája varázslatos világba repít minket, a szerelem világába. Bátran, nyíltan, hol finoman, hol szenvedéllyel ír a megtapasztalt és elképzelt szerelmi élményekről, érzésekről. Ritkán olvasunk női […]
Edit Szabó : A mának élj Mosolyogva szállnak fel a dalok, nem hallatszanak néma sóhajok, kék szemeknek vidám ragyogása, férfi lelkek fellegekben járnak, ringó csípőn hullámzik a haja, kósza szellő vidáman borzolja, ruganyos léptek izmos lábakon, súlytalan szépségű asszonyok, tekintetük mélyén oly édesek, repülnek, végtelen merészek, büszkeség tartja fejüket magasra, az örök nőiesség csalhatatlansága, mert […]
Németh Ágnes: A Vadász Vadat űz Minden éjjel Üldözi vassal-vérrel Torok vagy szív Nincs kegyelem Kés vagy kard Ez nem győzelem Mert aki vadat ejt maga is vad marad s nagy vihart arat a vasakarat Vadul szeret Vadul gyűlöl Vadakat hiába űzöl Szíved csak egy vadra vágyik Kiért megölnél bárkit Ő az kit vadul szeretnél, […]
Kovács Viktória: Ki lehetsz? Ha sírok, te kinevetsz… vajon akkor ki lehetsz? Sebemre tapasztod hűs kezed, ha fáj. Csak épp hiányzik alóla a tisztító orvosság. Kifésülni hajam nem szórakoztat el rég. Levágod mind, csak ne jajveszékelésre kélj. Az étkem asztalodon is már csak kihűlve ér. Borúval tálalod, s a desszerted keserűség. Ha tépni támad kedved, […]
Juhász Anikó: Játék és Pompeji Zöld békaemberek a bunkerek, s úgy úsznak a mozdulatlan tájban, mint levelek a repedt vízsugárban, maguk alá húzva a testesebb levegőt. Ujjunkat nyomkodjuk a mába, e visszafordult vulkáni tufába, s csinálunk magunkból lélegző Pompejit. Fatuskót görget egy medve, jön az erdő is, homályba kötözve, két lécből alákerítve lába. Az időhöz […]
Árokszállási Edit: Ahogy te horkolsz Ahogy te horkolsz, nem horkol úgy senki, csak te tudsz álmodban is az agyamra menni. Békés pihenésem csendjét felverni, teljes hangerővel fülemet hergelni. Próbálom türelmem végig megőrizni, de hogyan, ha óránként erre kell ébredni??? Mivel tudnálak kedvesen rávenni, hogy levegőt csak reggel akarj venni…
Jacsó Pál: Szavakat rostálok Szavakat rostálok tonnaszámra, s meghajolok a ráadásra. Egyenlegem jött üzenetben: minden hangomért megfizettem, de otthagytam némi tartalékot, hát elhozhatom a maradékot. Ha kopottasak, hát fényesítem, a simulókat megérdesítem. Legyen édes-sós-keserű, vidám, könnyes-szemű betű, ha szavakkal nem írhatom, odaviszlek a hátamon. Kopogás leszek jégesőben, bárányt kergetek a felhőkben. Engesztelem az öreg Földet: […]
Ökördi Péter: Mivel tartozom neked? Anyám! Hidd el, én sohasem féltem attól, hogy belém rúgnak, kigúnyolnak vagy kitaszítanak; nem rémisztett a fájdalom, s bár hajlított a szégyen mégsem volt mindenek felett. Tudom korán elhagytalak. Korán felágaskodott bennem az önállóság, felfénylett a világ, s a szűk szobából magához csalt az élet. Nem néztem a könnyeket arcodon, […]
Edit Szabó : Tengerparti várakozás Régi korok homályából, piros ruha bokájától ringó kövek erdejében, hideg őszi setétségben magas délceg női alak, habok mossák a lábakat, nem érdekli tengeri szél, kalap alól messzire néz. Tekintete a távolban, messzilátó két kacsóban, kémleli tengernek kékjét, megtalálja-e kedvesét. Valahol a messzeségben van egy hajó rengetegben, tarajos hullámok csapják, haza […]
