Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ott fent az élet

Rózsa Iván: Ott fent az élet A csillagok közé akarok szállni, Úgy unok itt lent erre várni… A magasból akarom szemlélni a Földet: Igen, ott fent egészen más lehet az élet… Budakalász, 2020. április 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az Úr és mi

Rózsa Iván: Az Úr és mi Az Úr jó; megteremtette a világot: Benne a Földet, a mi világunkat ott. Az Úrnak köszönhetjük a napvilágot: Az éltető Napot; s mindent, mi világot látott. Az Úr megértő; átérez bánatot, szomorúságot: Megért félelmet, aggodalmat, gyarlóságot. Az Úrhoz képest mi kis porszemek vagyunk: Hozzáfoghatók nem lehetünk, nem is akarunk. […]

Posted by
Posted in

Az élet komédia…

Az élet, amit átad, az maga a komédia, És hiába vizsgálod, ez bizony nem vásárfia… Nincs más lehetőséged, mint tanulj meg komédiázni, Az élet komikus oldalán, csúszkálva leszánkázni… * Élet, talán vicc? Mit számít, hogy fogjuk fel? Amit kirótt sors! * Az ember tehet, De teszi-e… eleget? Bánja, hogy nem eleget? * Életcsalódás… Mit tudsz […]

Posted by
Posted in

Változás

Kirívó ingerek röpködnek a térben, színek, hangok, illatok buzgón pezsegnek. Egyesekben csúfos ijedelmek égnek, többen a szokás járásában léteznek.   Az egészben biztos állandót remélnek, ismert állapotokat hűen kezelik. Ettől képzettebbé nem fejlődnének, gondot okoz a fordulás gyakran nekik.   A lét a folytonos folyamatban halad, nincs megállítható részlet-idő benne. Két egyenértékű mozdulat sem akad, […]

Posted by
Posted in

A híd

Tavasszal A híd, csak ott áll, Átnézek, ott tavasz van. Itt szívem az úr! * A híd följáró Elfalazott, ajtó nincs. Szívem megbékélt. * A híd láthatón Korhadt, vasa mér rozsdás. Szívem csak ketyeg. * A híd nem fogad, Önző! Én nem számítok. Szívem bim-bamoz. * A híd megremeg, Hídlábnál a víz pezseg… Szívem csak […]

Posted by
Posted in

A bizalom árulói

Hétköznapi pszichológia… Bizalmat a másiknak odaadni, de nem kérni cserét, Nagy bátorság, de nemes, építő cselekedet. Másik a bizalommal… nehogy kifordítsa maga szűrét, Mert Az eltávolítja egymástól az egyedeket. Hitványak nem fognak veszni, mert ők így adták az elemét… Vecsés, 2015. október 24. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szirom

Rózsa Iván: Szirom (Haikuk) Szirmok, virágok – Koszorúk; kezdet és vég: Létünk lényege… Torz tükörképek: Lélekszirmok által most Tán homályosan… „Ne tépj le, haver!” – Szirom sziszeg mérgesen; Hosszú hervadás… „Szeret? Nem szeret?” – Téped a lét-szirmokat: Romlást előzvén… Szirom-tépéssel, Elé mész a dolgoknak; Korai halál… Mint lónak sörény: Virág lényege – szirom; Szépség-szivárvány… Hajnal, […]