B. Mester Éva Dörömbölni fogok Tartozol nekem, mert megszelídítettél. Te is szerelemből, férfinak születtél. Foltmentes az inged, hiszen föl sem vetted, meztelen lélekkel lelkemet kerested. Emlékem pitypangját hiába fújod szét, visszatérek hozzád úgyis, mindenünnét. Kirajzolódom a leheletedben, a bokrétába font hajszálgyökerekben. Át fogom színezni az egész világot, a Holdra […]
Volt egyszer egy furcsa nyár Lélek ült az ágon Megfestett egy rajztanár Kifakult a vászon Szétrepedt egy óralap Suttogtak a kertek Elidőzött fák alatt Akit vihar vert meg Hosszú gólyalábakon Botorkált a felhő Összezördült száz atom Jövőjük esendő Utcákon és végeken Loncsos kutyák áztak Vonyított a félelem Rohant vakvilágnak Szembejött a gyászidő Megkopott kabátban Lecsúszott […]
Égbenyúló fűzöld békefára Cukorkákat aggat egy manó Pulykasültet és halat zabálna Megpihenni otthon volna jó Léggyökerek vákumot kaparnak Csillagszórók égő függönyön Malac visít, nekimegy a falnak Gyermekarcon gondtalan öröm Émelygésünk ragyogó ajándék Torkon akadt szálkás pillanat Semmibevett jóságunk a játék Valaki egy kéményben ragadt
Irodalmi Rádió – Kortárs Verstár Pro sorozat rendező: Kozma Attila – főszerkesztő: Zsoldos Árpád Avar Judit: Jóember Mindenkinek úgy tűnik Ügyes, derék, okos jószág csupa erő, izom, szépség megtestesült lelkesültség jó modor és báj, és kellem csupa szellem, csupa szellem Az ám De ha betérsz kiskapuján netalántán ott ragadnál megtudhatod, ki lakik bent csupa […]
Fejes Anikó művészportré sorozatunk következő vendége, aki 2016 nyarán járt szerkesztőségünkben egy kis megfázással a hangjában, de így is sikerült beszélgetnünk egy kicsit és bepillantást nyerhettünk életébe és alkotói világába. A szerző bemutatkozása 1967-ben születtem. Szegeden tanultam a tanárképzőn (biológia-kémia szak). Majd Pesten az ELTE TTK-án mikrobiológusként posztgraduáltam. Debrecenben végeztem a biológia tanári Msc-t. BME-en […]
Irodalmi Rádió – Kortárs Verstár Pro sorozat rendező: Kozma Attila – főszerkesztő: Zsoldos Árpád Ambrus József: Dühöngő halmazat Adós maradok lágy igékkel, lásd, múltamon tipor a jelen, de letörlesztem aggyal, vérrel, törj különb célokra szellemem. Könnyebb az időt eltékozolni, gyengéden szított zavaros tervvel, mely bölcsőmtől a sírig látni tanít, sebes szavakkal, támadó sereggel. Finom […]
Savanyún pulzál a jólét határa Sóhajjá lényegült hétköznapok Lánctalan rabságnak mennyi az ára Őszülő éveid ingyen adod Nem a szél sodort el kavargó szemétbe Éhező, toprongyos végzet seper Lázadó vágyad volt, amiért megérte Legyint a város, ez kit érdekel Alattad piheg egy hűséges Éva Sárba hullt borostyán néz vissza rád Kiürült Édened emléke él […]
Ha rád gondolok, vidám vagyok. Ha látlak, elszáll a bánat. Ha nevetésed felcsendül a kedvem is felderül. Ha hallom a hangod a szemem ragyog!
Az öregekért Úgy szeresed az öregeket mind ön magad. Hisz az idő nem kíméli ifjúságodat. S egykoron te leszel kinek hajlott lesz háta, Kinek ezer ránc tapad szeme sarkában. Úgy szeresed az öregeket, mind magad gyermekét. Kik körülölelnek simogat az anyai szeretett. Mert az öregek lelke olyan nagyon vágya, hogy mindig legyen valaki ki élet […]
Árnyékodban megpihenni, Lombod alatt beszélgetni, Ágaidon,madaraknak elrejtőzni, Leveledből teát főzni, Hulló diót összeszedni, Termésedtől eszesedni, Milyen sokat tudsz te adni!
