Hosszú fonalat hagy maga után S megfojtja a vágyat Élet s harc között A különbség építi a várat. Megfeledkezett szépek Az elvárás sem késztet Menny s pokol között A remény, mely előre léptet. Szállva, s izzó másként Magam adom vagy épp másként Törött szárnnyal sem hátrébb Előre törni, ezt jelenti másképp. Talán! Vagy! És? Meg! […]
Rózsa Iván: Minden magyar Borzongok, mert jó ember vagyok… Borzongok, mert magyar vagyok… Nem minden magyar jó ember: De minden magyar jó ember! Budakalász, 2016. május 15., Pünkösdvasárnap
Rózsa Iván: Mindennap Mindennap megküzdünk az életért… Mindennap megküzdesz a létedért… Mindennap közeledünk a Véghez… Mindennap közeledsz az Éghez… Budakalász, 2016. május 14.
Szilánkoktól vérzem. Kettétört a tükör, átlátszó sima most érdes lett. S most előtte állok magamból több arcot látok, de valójában nem tudom melyik lennék önmagam. Szánalmas alak. Rabul ejtett arcod, szavad, mosolyod. Azt hittem nálad van a bölcső amelyben végleg elaludhatok. Harang csendül. Szivárványt köpött fényed hozzám. Álomba ringatott, s a végszó mégis egy hazugság… […]
Nyitott ajtók előtt A mosoly szétmorzsolódva áll Piros pozsgás arccal Valami váratlanra vár. Csodás ruha díszíti testét, Lelke megvillan szemében Kihűlt kézzel Könnyeit kidobta a szemétbe. Tótükör tündöklött rég Fantomfák tövében Merre járt most, Ha eltévedt a sötétben. Hazug csókra várt Oly sok mesébe illő szóra Hamis volt a szó Mi egykor fényt vetett a […]
Állandó vendég a lépteid hiánya, Megidéztelek már mindegyik szobámba, álmoktól fűszeres üres éjszakákba. Megbotlik benned a reggelek magánya. Ott vagy a kincseit pazarló nyárban, a repülésben, a zuhanásban, az őszbe sápadó napsugárban, a békét kereső csendes elmúlásban. Vágyakból tornyoztam égig érő máglyát, gyémántszelencében hordom haza lángját, hogy beköltözhessél minden szobámba, a bőröm alá, […]
Ködfátyol Volt egyszer, nem is olyan rég Szirmot bontó ritka virágok Szép volt s szebb lehetne még Nem is értem magát, a világot. Pofon vágott sokszor a tükör Vajon eszedbe jutok-e még Rózsaszín ködfátyol fölött Tisztábban lát a végtelenség. Szemedben mosolygott az arcom Egyszer bús, s máskor boldog Szóvirágok szőtte alkonyon Őrült vagyok, csak félig […]
KONOK HÁLA Köszönök, Uram, minden homokszemet, mely dörzsölte lelkemet, s igazgyönggyé lett. Minden mosolyt, amit az enyém keltett egy szomorú arcon, és amit enyémen más mosolya ébresztett csüggedésemben. A hitet, hogy igenis van mag, ami megfogan és szárba szökken és sugárzó virágjával hirdeti a gyümölcs ígéretét. CSAK AZÉRT IS VAN – REMÉNY
Weboldalunk galériájába felkerültek azok a fényképek, amelyek 2016. április 30-án készültek a Miskolci Egyetemi Könyvtárban tartott pályázati eredményhirdetésünkön és felolvasó délutánunkon. GALÉRIA MEGTEKINTÉSE Jelen cikkünkben az “Út a boldogsághoz” című pályázatunk második, harmadik helyezett és a főszerkesztői dicséretben részesített alkotók neveit és alkotásait közöljük. VERS KATEGÓRIA 2. HELYEZETT – KALOCSAI ADRIENN Kalocsai Adrienn: Jó lenne […]
T. Dénes Tamás budapesti alkotónk öt verssel jelentkezett az “Út a boldogsághoz” című pályázatunkra. Több alkotása is sikeresen szerepelt, amit jelen cikkünkben közlünk, de az első helyezést és a Boldogköltő 2016. címet az Üzenet gyermekeimnek című munkájáért kapta meg. Az Irodalmi Rádió szerkesztősége 2016. április 30-án, szombaton, 14:00-tól rendezte meg a pályázat eredményhirdetését a Miskolci […]
