Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ami most van…

Rózsa Iván: Ami most van… Ez a hazugság dimenziója… Ez az élet álszent illúziója… Az élet valójában egy más világ: Ha létezik egyáltalán túlvilág… Budakalász, 2017. november 15.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ne keverjük a dolgokat!

Rózsa Iván: Ne keverjük a dolgokat! Egyik kedvenc szentem Nepomuki Szent János: A gyónási titkok őrzője, a hidak védőszentje. Az ország élén áll most egy nepotista álnok: Családostul lop, de még szent is akar lenni az eszementje! Budakalász, 2017. november 8.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Már illúzió sincs…

Rózsa Iván: Már illúzió sincs… Néha ott tartok: maradt volna a régi világ… Akkor lenne még illúziónk: van jobb, szebb világ… De ti már az illúziónkat is elvettétek: Ti temetetlen, nagy, politikus személyiségek… Budakalász, 2017. november 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Állj fel!

Rózsa Iván: Állj fel! Meg akartak törni… Mégis állj fel! Eláztattak százszor… Mégis töröld fel! Embernek születtél, ember is maradsz: Még ha alázni is próbál pár paraszt… Budakalász, 2017. november 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tömegpszichózis

Rózsa Iván: Tömegpszichózis Vásárolj! Karácsonykor a legtöbbet… Tetováltass! Mint a legtöbbek… A birkákat tereli a kutya, a kutyát a pásztor: Légy mindig önmagad! Ne egyszer, százszor! Budakalász, 2017. november 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Ez már gyanús!

Rózsa Iván: Ez már gyanús! Fejétől bűzlik a hal… Fején szétolvad a vaj… Az a gyanús, ami nem gyanús… Ő a főnök, mindenki másnak kuss! Budakalász, 2017. november 6.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Felfogások

Rózsa Iván: Felfogások Nincs más világ, csak ez a világ: Boldogulj benne hát, ahogy tudsz! Van más világ, egy igaz világ: Ha hiszel benne, oda el is jutsz! Budakalász, 2017. november 5.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Minden szinten

Rózsa Iván: Minden szinten Az Antikrisztus Isten nevében lép fel: Nem mondja magáról, hogy ő az… A hazugság már olyan szintet ér el: Hogy szinte már nem is igaz… Pécs, 2017. november 2., Halottak napján

Posted by
Posted in

Lovastanyán

Edit Szabó : Lovastanyán Barna lován a legény pont az udvar közepén bejárásra útra kész, szokott napi sétára, Napfény indul útjára. Lovastanya ékessége paripának a szépsége, csodája az életnek, nincsen ő elfeledve, mily kecses a termete. Éltetője szabad világ, vágtatáskor nincsen határ, tágul tüdő, friss levegő, paták nyoma nem mérhető, szélsebesen rohan idő. Magyar ember […]

Posted by
Posted in

Gyerekkori barátságok

Edit Szabó : Gyerekkori barátságok Gyerekkori barátságok hol vagytok, már messze jártok, éve hossza messzeségben néha újra elém téved. Egyfelé vitt mindig utunk, iskolából úgy indultunk, cukrászdába bevonultunk, csoportosan vigadoztunk. Jeles osztály, érettségi, mindenki új útját lépi, ki erre ment, ki meg arra, mind a tágas nagyvilágba. Új világunk már igen nagy, tudjuk, a barátság […]