BIZTATÁS Te kezet nyújtottál, mikor bajban voltam, mért nem fogadod el most az én jobbomat? Nem akarsz gyengének látszani előttem, ezért utasítod el segítő kezem? Kihúzod magadat, felveszed álarcod, erőt sugározzon minden mozdulatod. Csak én tudom, mi dúl rebbenő lelkedben, Mi az, ami sújtja fájón a szívedet. Nézd, megjött a tavasz, […]
B. Mester Éva Haiku csokor Csak a napsütés ragyogja túl álmomat. Szívem a Napot. * Sáros az utca, por kavarog lelkemben láthatatlanul. * Utat nyit az ég. Fecskeszárnyak nyomában légnemű vágyak. * Levegőhöz jut szabaddá vált rabmadár. Partra vetett hal. * Kitisztult az ég. Egyedül kesereg az árnyékok árnya. * Mindkettőnket lát, szemét […]
TISZTA SZÍVBŐL NEVETNI Egymás szemébe nézve Jóízűt nevettünk! Emlékeket idéztünk: Régen, havasokban fenn, Kezünk nem eresztettük, Futottunk tisztás felé. Ágak arcunkat verdesték, Mi ezzel mit sem törődve, Vidáman, hangost nevetve Szálltunk boldogság elé. Kis csermely állta utunkat, Te karodba kaptál, “Ez számunkra nem akadály! Cipellőd vizes ne legyen!” Selymes fűbe túlparton leraktál, Kezed kezemet […]
Fogj kezedbe mint egy kismadarat, Ki minden zajtól megriad, Ki félénken mindenre rebben Legyek vendég a tenyeredben. Legyek ott védetten, ki megmaradtam, Ki nem vesztem el, míg mögötted haladtam, Védett voltam tépő, erős széltől Nem zuhantam földre fáradtan örvénytől. Boruljon rám kezed, mint dióra héja, Több legyen a védett, mint a rabló héja, Meleg tenyered […]
Kis lépésekkel járok, Bejártam már a fél világot, És világokon kívül is jártam – a végét járó éjszakában – most itt vagyok, indulok; ég alatt hóban járni, érezni és látni, s valami többet tenni, csak úgy menni; a haladásért – magamért és másért, nem elégedettnek lenni, de szeretni mindazt, mi körül ölel, jó felé terel, […]
Ha valaki érkezett a családba, Vagy temetésre szólt a hívás, Megfigyelted talán, Ahogy gyakran egymást követik; Egy születés, egy halál. Egy újszülöttnek épp örültünk, egy nagyszülőtől búcsúzunk, E nagy csillagközi forgásban fent vagyunk és lent vagyunk. Egy új-szülött, s egy nagy-szülő; Régen Ő volt újszülött, most Ő a távozó, Ez természetes körforgás, Természetesen elfogadható. Ha […]
Kinyitom a postaládát, nincsen benne semmi, csak egy kupac számla pislog ott rám várva. Megörülök nekik mégis, ha szerelmes levél nincs is, ki tudja tán kedveset írnak benne, nem hiszed? Örömteli kíváncsiság hajt a lépcsőn felfelé, ajtót nyitom sebesen levélkésem keresem. Hallgasd csak ezt, itt a főgáz tisztelettel reméli, hogy a gázért számlájukat kifizetnem megéri. […]
Megtört a csend néma varázsa Szavak épülnek sorban egymásra Hiszed vagy nem, mit mondanak Némelyik talán majd megragad Agytekervényed egyik szegletén Hol hiányzik vagy él még a remény. Sziklaként élsz, vagy mint futóhomok Hol nem léteznek, már közös Együtt haladó lábnyomok. Néhány kedves, bíztató szó Mit elhinni lenne olyan jó Álmok, mesék, közös egészben Azonos […]
Őskövület lassan a “béke” szó Vonszolják terhüket a fáradó Földlakók. A jóslat, a dogma, a hit Csak árnyékolás! Majd eltűnik Az eljövendő apokalipszisban. Isten szól: ember! Én megmondtam. Patched up peace = törékeny béke
Váratlanul ragadta el, a kaszás, fél napot sem adott , hogy legyen búcsúzás. Elvitte a Nagyihoz oda fentre, boldogok ők már ott fent ketten. De mi itt lent még észhez sem tértünk, utolsó útjára sirva kisértük. Templomban a harang érte szólt, minden kondulása egy jaj szó volt. 15 évesen elvesztette a jobb szeme világát, […]
