arcodba rejtőztem el vonásaidból, ábrándjaidból álarcok nélkül látogatnak álmaid mosolyodba bújtam el szíved dobbanására léptem szemedben tükröződtem megláttam benne, mit reméltem elillantak árnyékoló felhőim Napomra Napod ragyogott
Ha kóbor hang lennék csöppnyi szádba kérezkednék érzéssel megfesteném ajkad ha szótlan lennél…Ó, mondjad! Ha simogatás lennék selymes bőrödön pihennék had hintse csordultig tested ezer s végtelen sóhajom. Ha szemhunyás lennék éltető fényt tőled vennék csillogó ég kék szemed csodáinak sűrűjébe lépnék. Ha hallgató csend lennék zajodban otthonra lelnék szívedben zárakat nyitnék […]
Szerelmes vers versenyünk negyedik és egyben utolsó kategóriája a 19-59 év közötti urak voltak, így ők izgulhattak legtovább február 18-i eredményhirdetésünkön, valamint jelen cikksorozatunkat is velük fejezzük be. A sikeresen szerepelt alkotókat ebben a kategóriában hárman képviselték: Jacsó Pál, Szedő Tibor és Németh István (képünkön) A rendezvényen elhangzott alkotásaik: Jacsó Pál: Ismeretlen szőkeség Egy csipetnyi […]
B. Mester Éva Nem a te sorsod Nem a te utad, hogy mégis rám találj. Nem a te harcod, az áldozata fáj. Nem a te bűnöd, hogy megszerettelek. Nem a te sorsod, hogy szerethesselek. február 24.
Szerelmes vers versenyünkre a legtöbb alkotás ebben a kategóriában érkezett, így a rendezvényen megjelent sikeresen szerepelt alkotók létszáma is itt volt a legtöbb. Először Stern Ilona, Balázs Viktória, Balázsi Tünde Gabriella, D. Horváth Andrea és Kiss Eszter vehette át az elismerő oklevelét egy-egy alkotásáért: A rendezvényen elhangzott alkotásaik: Stern Ilona: Egy tüzes érzés A szív […]
B. Mester Éva Hónapok Január araszol, február farsangol, sárgabarack ízű fánkkal busó fej udvarol. Március kivirul, április idomul, szeszélyének csapongása, májusra elsimul. Júniusban aratás, zárják az iskolát. Július hónap felmutatott, nem kell a nagykabát. Augusztus – szerelem, szeptember – gyötrelem. Verssé váló sóhajokkal túlélem, azt hiszem. Október megölel, november, […]
Egy zászló ring szabadon sok zászló távol, magason zászlók lobognak valahol lelkem útra kél gyarlandón. Egy füstölő izzik csupaszon sok füstölő porlad, hamvadón füstfelhő gőzöl mámorlón lelkem tisztul, szabadul. Egy görbe út vásik talpamon sok kerek út tompít, nyugalom lépések kísérnek nyugtalanul lelkem, lobogóm, szárnyalóm. Megremeg lelkemen egy levél sóhajom dér lepetten mesél elmenőm fenékig […]
Ásítozik a fáradt napnyugta átadja helyét az álomvilágnak, nyugovóra tér, még kikacsint olvadó fényéből utolsót hint. Acélosan érkezik az este, hangolja húrjait az éjvilágnak, élénken trónjára ül a képzelet dúdolja, hogy ez is egy kikelet. Színessé festi a tájat az álom, mellé bújnék, de kicsit fázom. Csönddé érik egy-egy sóhaj, lábam alatt nincs már talaj. […]
Álomból fon takarót az este vidáman magára ölti éjjelente Hold világánál illegeti bájait borítja, szaggatja korlátait. Szépségből von fátyolt az ébredés szívverésben egy-egy rezdülés Nap fényénél melegíti vágyait színezi, becézi, fényezi szárnyait. Szabadságból ont folyót a születés tűzben izzó olthatatlan remegés aranyló mélyében oldja képeit gyöngyökből fűzött ékszereit. Gondolatból sző térképet a […]
Szemben fénylik a belső tűz mosolyban táncol a szív öröme ölelésben édes a létezés nedűje lég fuvallata gyöngyöket fűz.
