Dermesztő hideg éjszakák Jeges, szél fújta nappalok után Napfényre, melegre vágyni Lehet türelmesen  csak várni Mintha meghalt volna a természet Csak alszik és némán szendereg Fagyott virágok idézik a nyarat Az is csak úgy hirtelen elszaladt Vágyunk már a virágos rétre Lágyan simogató tavaszi szélre Várjuk a kikelet új csodáját Patakok halkan csörgedező hangját Látjuk […]

Edit Szabó : Sárga fény Hideg fényű tekinteted mélyén villan sárgaság, lélek tükre kifejezte, ami az eszedben jár. Húzódik a szád mosolyra, a beszéd még nem kényes, úgy gondolod valóságra sosem jön rá, kit nézel. Okozatnak nincsen foka, írigységed nem értem, honnan vetted,hogy van oka lelki féltékenységnek. Sötétség a szíved mélyén átvette birodalmát, könyörtelen benne […]

Edit Szabó : Jégkirálynő Elmúltak a nagy ünnepek, beköszöntött a Vízkereszt, mulatságoknak ideje, farsangolásnak kezdete. Álarcosbálra öltözünk, maskarákba készülődünk, fiúból most bohóc lehet, vagy hercegként tesz szépeket. Leány szíve is feldobban, ez a nap most ő érte van, királyleány lett az álma, minden felség reá vár ma. Fenséges ruháját nézi, ebben kell ám megjelenni, kiránynője […]

Téli éjben, csillámló holdfényben kérges kezek hányják a havat. Alkalmi munka – nem pénz: alamizsna, s nincs rajta kamat. Mire is elég? Szalonna – kenyér, s tán némi ital. S ha jő a mámor, már nem fáj a magány, a durva fagy. Pokrócba bújva sorba áll újra: munka van? Ételt osztanak? Városlakó! Gondolj rájuk akkor […]

Csak előre Görbe lett a liba csőre fel állott a macska szőre lovam lába igen görbe áldomást igyunk új évre csak előre,csak előre   Régi idők A múzsa csókolt,szám meg bókolt várni virradatra,a szebb holnapra Múltak éveim,szegett szárnyaim öregedő esték,kedvemet szegték kopog az este,a fejem kereste csókot nyomott,s 70 csillagot itt hagyott..

Edit Szabó : Téli madáretetés Belepte a hó a fákat, erdőt mezőt a határban, madaraknak nincsen terük fenn tarthassák az életük. Hótakaró vastag paplan, minden rovar föld alatt van, elbújtak a szemes magvak, búsulnak a kis madarak. Faágakon az etető, kerül bele, mi ehető napraforgó, búza szemje, szalonnának a bőrkéje. Cinegepár látogatja, sárgáll nak a […]

Kék világ Fátyol-pára lebeg a vízen remegve, álmos fény bukdácsol reszketve. A tó felett a kék új és újabb árnya vetekszik egymással: a Balaton türkizben játszik, az ég azúrja végtelen, ragyog a hegy  kobalt színe, határát nem látja szem. Csend van, halk hullámok csapódnak a parti homokra, nedves lábnyomok után kutatnak lankadatlan. A forróság kígyóként […]

Edit Szabó : Január derekán Kora reggel kivet az ágy, bizony tudja ő az okát, nagy pelyhekben szakad a hó, számomra ez nem biztató. Ajtó előtt a teraszon csúszik egyet csizmatalpom, minden fehér, míg szem ellát, ide kell már a hólapát. Hű kutyáim köszöntenek, mély hóban úgy lépegetnek, lépcsőseprés, út tisztítás, jószágaim éhesek már. Ők […]

Rózsa Iván: Pünkösdi királyság Hogy összebújnak a kirakott karácsonyfák! Bevégeztetett, immár sorsukat várják… Pünkösdi királyság volt bizony az övék: S tűzben várja őket az örök messzeség… Budakalász, 2017. január 9.