Ma valahogy elegem lett mindenből, az a kevés remény is csak úgy lehullott szemhéjamról. Ma valami más, ma valamit másképp gondolok, mint például tegnap, és majd máshogy vélekedek ezek szerint a holnapról. Ma valahogy nincs kedvem semmihez, csak éberen bámulni a semmibe, álmodozni a szépről. Látni vitorlást szelet bontani, vagy egy hatalmas hegyet létrejönni, ott […]

A telket, amit kinéztünk, halomnyi gaz borítja. Minden fűszálban meg-megszólal a bánat. A lehullott levél is csak a keserves dallamot ordítja. A föld is bután, csalódottan tekint reám, felülete, mint a sivatag, olyan száraz. A fák itt még élnek, de nincs értelmük, Nem köt reájuk senki hintát vagy gumiabroncsot. Lombkoronájukon mégis ott az érzelmük. Egy […]

Megy lefelé a nap a réten. És én csak nézlek téged. Miért pont velem vagy, nem értem. Szemed színétől lüktetésbe kezd a szívem. Megcsap a nyári szellő reszkető ereje. Eszembe jut a kapcsolatunk eleje. A hőmérséklet lassan imbolyog, de most pont jó meleg. Az élet könnyebb lett veled. A fűszálak még rezzennek párat. Tegyél velem […]

Szerencsés a srác, aki maga mellett tudhat téged, Szerencsés, mert tudja, hogy nincs minden sarkon ilyen kincs, ilyen fényes. Ott vagy a szóban, melyet kimondok, Csendülő dalban, mikor hallom, Ott vagy a hóban, melyet taposok, Az esőcseppben, ha rám csorog. Ott vagy a Napban, mindig mosolyog, A patakparton, kövek alatt, Ott vagy a Holdban, mit […]

Belenéztem a tükörbe, és valahogy mást láttam, mint akartam. Nem magamat láttam, hanem valaki mást halványabb alakban. A tükör sarkán a kis repedés még az összképet rontja. Ez az alak a tükörben megállás nélkül a lelkemet rombolja. Meredten bámulok folyamatosan a szemébe, hátha odébb kacsint csak egy picit. De úgy látszik, nem akarja, és a […]

Barátságunk kezdete kicsit vicces, Nehezen írok erről verset, mert nincsen ihlet. Voltunk mi már jóban régen, Akkor még USA elnök volt Reagan. De valamiért nem jöttél többet, “Cs gyere fel fél kettőre`, Nyomkodtuk egész nap a konzolt, Nagyon nehéz a szó most. Mivel elvileg ez egy komoly vers, A napod azért ennél legyen szebb. Örülj, […]

Más arc, mint a tied, Minden, ami megy, az mindig siet. Kegyes hazugság nem fáj, De mélyebbre üt, mint bármi más. Egy elmosódott képmás lettem az óceán mélyén. Voltam már másnak seb a térdén. Tenyérbe zár a valóság ajtaja, És folyamatosan arra vár, hogy még ma bemenjek rajta. Mindenkinek az kell, ami már másé. Akkor […]

Rengeteg volt rajtam a seb, Nálad bizony a világon nincs szebb. Már begyógyultak apró hegeim. Csak téged látnak szemeim. Pompázó szád rezgése olyan jó nekem, Miért nem lehetek mindig veled? Érzelmeim is elhaltak, maradtak a múlttal, De jöttél te, és be defibrilláltad újra. Rád vagyok, most már programozva szívem. Igen, kicsim, ez ilyen! Hogy szerelmese […]

Nagyon jól tudom, hogy szeretsz, Keresem folyamatosan a választ, Mit tegyek, hogy törődjek veled? Néha boldog, máskor boldogtalan vagyok nálad. Szomorú ez a szituáció, Mit tegyek, hogy szeressek? Az érzés bennem már mutáció, És a sajnálat tűnik legnehezebbnek.

Drága fiam, ha majd leszel, Ne tudd meg, mennyi mindent érted teszek. Ha majd megszületsz, és két karomban tartalak, Ha majd pislogsz reám, és nézek rád zavartan. Ő az én drága Fiam, mondom majd büszkén. Elválaszthatatlanok leszünk, mint a rózsa meg a tüskék. Drága fiam, majd hazaviszlek óvatosan, szép ruhába teszlek, és majd mosolyoghatsz. Rád […]